Január 21. Szent Ágnes
szűz és vértanú, a rómaiak kedvence kötelező emléknapja. 290 körül született Rómában
és 305-ben halt meg ugyanott. Ereklyéi Rómában találhatók a Falakon kívüli Szent Ágnes
bazilikában illetve fejereklyéje a Sant'Agnese in Agone templomban. Szüzek, jegyesek
és az erőszak áldozatainak védőszentje.
Szent Ágnes az ókor legnépszerűbb
szentjeinek egyike. Még manapság is a rómaiak kis „kedvencének” nevezik, mivel híres
római nemzetségből származott, és fiatalon adta életét hitéért. Nemcsak belsőleg,
de külsőleg is nagyon vonzó lehetett, mert rendkívüli szépségét még ítéletének perirataiban
is megemlítik. Tehetős szülei révén iskolai képzést kapott, ami abban a korban nem
volt mindennapi. Egy alkalommal, hazatérőben az iskolából a város prefektusának fia
szemet vetett rá. Nem ő volt az első, akinek megtetszett, de ő volt közülük a legkitartóbb.
Többször elment hozzá, és egyre értékesebb ajándékokkal próbálta meghódítani. Minden
egyes alkalommal azonban, amikor megkérte a kezét, azt a furcsa választ kapta a lánytól,
hogy ő már el van jegyezve „Valaki mással, aki sokkal gazdagabb nála.”
A
fiú pogány volt, ezért nem értette, hogy keresztény szerelme tisztasági fogadalmat
tett. Amikor végül megtudta az igazságot, minden áron hitének megtagadására akarta
kényszeríteni őt, sőt apja segítségét is igénybe vette, aki megkínoztatta a fiatal
lányt. Ágnes azonban hajthatatlan maradt. Mivel a prefektus nem tudta halálra ítélni,
mert a római jog tiltotta a szüzek kivégzését, nyilvános házba vitette. Senki sem
mert azonban hozzányúlni egyetlen ujjal sem. A feldühödött prefektus, megszegve a
római szokást, lefejeztette. Az ítéletet Domitianus császár stadionjában hajtották
végre, a mai Piazza Navonán. Kivégzésének helyén ma templom áll.
Kivonat
Szent Ambrus püspöknek a Szüzekről című művéből
Milyen nagy volt hite Ágnesnek.
Az ő korabeli lányok még a szüleik egy görbe tekintetét sem igen tudják elviselni,
még egy tűszúrástól is sírva fakadnak, mint valami sebesüléstől. Ő még a véres kezű
hóhéroktól sem félt. Soha még menyasszony nem ment úgy a menyegzős házba, amilyen
vidáman és ünnepélyes léptekkel ő indult a kivégzés helyére. Fejét nem koszorúzta
befont haja, de fel volt ékesítve Krisztus számára. Mindenki sírt körülötte, csak
az ő szeme volt száraz. Mindenki csodálta, hogy életét, amelyből még alig élvezett
valamit, olyan könnyen áldozta fel, mint aki már mindent átélt. Mindenki bámult, hogy
már az Isten mellett tanúskodhatott, pedig koránál fogva még szava sem lehetett volna
a bíróság előtt. Végül el is érte, hogy Isten ügyében hittek a szavának, pedig ember
ügyében még nem hittek volna neki. Mert ami a természet erejét meghaladja, az a természet
Alkotójától van.
Ágnes tanúságtételének rendkívüliségét bizonyítja, hogy
az Ősegyház oly sok jeles személyisége közül ő volt az egyetlen, akit a legjobban
ismertek. Dicséri őt Szent Ambrus, Szent Jeromos és több egyházatya. Fiatal kora nyilvánvalóan
sok felnőttet megszégyenített, akik az üldöztetések láttán nem tartottak ki Krisztus
mellett. A történetírás megemlékezik még két pap esetéről is, akik térdre esve próbálták
megakadályozni a keresztény tömeget, hogy belépjenek Jupiter szentélyébe, és ott elárulva
hitüket, áldozatot mutassanak be. Azonban kitartó könyörgésük ellenére sem fordult
vissza senki… Az üldöztetéstől való félelem erősebbnek bizonyult…
Szent
Ágnes tanúságtétele ma is aktuális, különösen a fiatalok számára, akik egyre kevesebbet
hallanak a vértanúságról és még kevesebbet a tisztaság megőrzéséről…
„Hagyományunkban
a tisztaságot a fehér fátyol szimbolizálja. A fehér fátyol a nők ékessége. Ha férjhez
adják őket, a tisztaság fátyla a házastársi hűség és az anyai méltóság ékkövévé válik…”
(Edward Staniek)
* * *
Szent Ágnes életrajzát a keresztény jámborság
kiszínezte és a századok során legendákkal szőtte át olyan mértékben, hogy az Egyháztól
idegenkedő személyek kételkedni kezdtek személyének valóságában és azt állították,
hogy a római szűz hősi tanúságtétele pusztán propaganda céllal teremtett fantáziatörténet.
Vajon szentünk valóban nem létezett? Vajon nem adhatjuk életünket hitünkért és a tisztaságért?
Egy
hölgy befejezte tanulmányait a Családjogi tanszéken. Most családjogi tanácsadást tart
házasság előtt állók számára. Egyre kevesebb óraszámban végzi munkáját, mert az első
találkozás után sokan ott hagyták. „Udvariasan” értesítették a plébánost, hogy azokra
a találkozókra, amelyeket „ez a hölgy vezet”, nem jönnek többet.
– Tudom, hogy
nem tudnak elviselni, hiszen meg kellett volna tagadniuk egész eddigi életüket. Mostantól
inkább az iskolákban tartok beszélgetéseket, bár itt is egyre fiatalabbaknak. A gimnazisták
egyre gyakrabban vitába szállnak velem és megkérdőjelezik, amit mondok. Próbálom nekik
megmagyarázni, hogy be vannak csapva: ha az embert csak a tiszta levegő, a tiszta
víz és a tiszta égbolt élteti, értsék meg végre, miért fontos a tiszta szerelem? Fogalmam
sincs, mi a rossz vagy a nevetséges számukra ebben? Kísérletet mutatok be nekik: egy
pohár ásványvízbe egy csepp tintát cseppentek: „a fiúk közül valaki kiinná?” – kérdezem
tőlük. Általában mindig akad egy-két szájhős, de miután további cseppeket csepegtettem
a pohárba, már nem volt több bátor jelentkező…
– Értitek már, lányok? – fordulok
most hozzájuk. „Minél több folt van a szívetekben, annál kevesebb lesz az érdeklődő…”
Vajon megérintik őket ezek a szavak? Nem tudom. Biztosan csodálkoznak rajta, hogy
a tisztaságról egy kisminkelt, festett körmű fiatal nő beszél nekik. Talán azt gondolták,
hogy ez a papok és a jámborkodók dolga? Az utolsó alkalom végén odajött hozzám bátortalanul
az egyik kislány, és a következőt mondta suttogva: „jó, hogy eljött hozzánk és beszélt
nekünk ezekről a dolgokról, tulajdonképpen az utolsó pillanatban, mert már kinéztem
magamnak azt a fiút, akivel el akartam veszíteni a szüzességem…”
Sosem áltatom
őket mesékkel, mindig csak azt, amit tapasztalatból tudok. Elmondtam nekik, hogy amikor
a házasságkötésünk után sokáig nem volt gyermekünk, csak ennyit mondtam az Úrnak:
„Uram, miért? Én tartottam a szavam.” Ma a „család-meeting”-ekre a fiammal együtt
járunk… Egyetemet végzett, sminkelt nő nem fél attól, hogy lépést tartson a korral…
a neve pedig… Ágnes. Azt mondjátok, hogy ilyen sosem volt? Én találkoztam vele…
__________________________
Mindenható,
örök Isten, te ebben a világban a gyöngéket választod ki arra, hogy megszégyenítsd
az erőseket. Segíts kegyelmeddel, hogy mi, akik Szent Ágnes szűz és vértanú égi születésnapját
ünnepeljük, példáját követve állhatatosak maradjunk a hitben. A mi Urunk Jézus Krisztus,
a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A fordítást Szemere János atya készítette lengyelből.