A hét szentje – Arkadiusz Nocoń atya sorozata

December 9-e Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin Guadalupei látnok nem kötelező emléknapja. Az első indián szent 1474-ben született Cuautitlán-ban (Mexikó) és 1548. június 9-én halt meg Guadalupe-ban (Mexikó). 1990. május 6-án II. János Pál pápa boldoggá, majd 2002. július 31-én szentté avatta. Ereklyéi a Guadalupe-i Szűzanya Szentélyében találhatók.

Juan Diego a Nahua indián törzshöz tartozott, eredeti neve Cuauhtlatoatzin, jelentése „Beszélő Sas”. Feleségével gyékényszövésből és napszámos munkából éltek. Amikor a spanyolok meghódították az azték államot (1519-1521), elsők voltak az indiánok közül, akik felvették a keresztséget (1524). A jövendő boldog akkor kapta a Juan Diego nevet, felesége pedig Maria Lucia névre keresztelkedett.

Nem lévén gyermekük, felesége halála után Juan Diego nagybátyjához költözött Tolpetlac-ba. Buzgó katolikus volt, aki igyekezett elmélyülni hitében. Minden szombaton és vasárnap gyalog tett meg több mint tíz kilométert, hogy eljusson a szentmisére és a katekézisre.

Egyik ilyen útja alkalmával, 1531. december 9-én megjelent neki az Istenanya, és azt parancsolta, hogy a Tepeyac dombon – ahol nemrégen az aztékok még Totantzin pogány istennőnek mutattak be áldozatot – építsenek templomot az Ő Fiának, hogy megmutathassa az embereknek szeretetét, és felajánlhassa nekik segítségét és támogatását. A helyi püspök óvatosságból bizonyítékot kért Juan Diego-tól, akinek az Istenanya meghagyta, hogy menjen ki a Tepeyac dombra, és amit ott talál, vigye el a püspöknek.

Juan Diego a tél ellenére csodálatos módon virágba borult dombot talált, amelyen kasztíliai rózsa nyílt. Kötényébe szedve őket a püspökhöz sietett, ahol bekövetkezett a második csoda, ugyanis köpenyén a Guadalupei Szűz vonásai tűntek fel. Rövid időn belül a jelenés helyén megépítették az első kis templomot, amely mellett Juan Diego lakott. Élete végéig mesélte a jelenés történetét saját nyelvén az indiánoknak, magyarázta nekik a hitigazságokat és felkészítette őket a keresztségre. Hetvennégy évesen halt meg és ott temették el, ahol a legszívesebben tartózkodott, a kis templomban.

A spanyol Guadalupe szó hasonlít az azték coatlaxopeuh (ejtsd: kvatlasupe) szóhoz, ami annyit jelent „az, aki eltapossa és legyőzi a kígyót”. Az indiánok meg voltak róla győződve, hogy az, aki közülük egynek, Juan Diego-nak indián nő képében megjelent, legyőzte a vallásukban rettegve tisztelt, emberáldozatot is követelő szörnyű kígyóistent.

A jelenés, vagyis az anyai szeretet és a kígyóisten legyőzésének hírére az aztékok tömegesen vették fel a keresztséget annak ellenére, hogy a csoda előtt bizalmatlanul, sőt időnként ellenségesen fogadták az új hitet. A jelenés után azonban naponta legalább hatezer ember tért meg és részesedett a keresztségben. Alig hat év leforgása alatt (1532-1538) rendkívüli dolog ment végbe: egész Mexikó, amely akkor közel kilencmillió lakót számlált, teljesen szabad választásból kereszténnyé lett.

* * *

A Guadalupe dombján „eltaposott kígyó” azonban később még néhányszor felemelte fejét, próbára téve a jelenés valódiságát és Juan Diego történelmiségét. 1921. november 14-én bűnözők egy csoportja egy csokor rózsába gondosan elrejtett egy bombát és azt az Istenanya képe alá helyezte. A bomba óriási károkat okozott, a Guadalupei Szűz képe viszont sértetlen maradt…

Az a bazilika, amelyikben a kegykép jelenleg található, a világ legnagyobb Mária-szentélye. Évente tizenkétmillió zarándok jön el ide: kétszer annyian, mint Lourdes-ba (hatmillió) és háromszor annyian, mint Częstochowa-ba (négymillió).

A Gaudalupei Istenanya nagy tisztelője volt II. János Pál pápa, aki – szavai szerint – éppen ezen a helyen „kezdte el a világban végzett lelkipásztori zarándoklatát”. 2002-ben, ötödik s egyben utolsó mexikói zarándoklata alkalmával avatta szentté Juan Diego-t, az első indián szentet, ily módon is leróva tiszteletét Amerika bennszülött lakossága előtt.

Szentbeszédében akkor a következőket mondta: „Mexikónak szüksége van indiánjaira, és az indiánoknak szüksége van Mexikóra!” – hatalmas lelkesedést ébresztve ezzel a hívek szívében, akik válaszul a következőt kezdték skandálni: „Juan Pablo II, tu eres ya mexicano!” (II. János Pál, már te is mexikói vagy!).

A pápa pedig válaszában az egész nemzethez fordulván mondta: „Azokkal a szavakkal áldalak meg mindnyájatokat, amelyekkel őseitek fordultak legkedvesebb hozzátartozóikhoz: «Az Úr tegyen téged Juan Diego-vá»”.



Istenünk, te a Boldogságos Szűz Máriának néped iránti szeretetét Szent Juan Diego által is megmutattad. Közbenjárására add meg nekünk, hogy Szűzanyánknak Guadalupéban adott intelmeit kövessük, és így akaratodat szüntelenül teljesítsük. A mi Urunk Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik, mindörökkön-örökké. Ámen.



Lengyelből fordította Szemere János atya.