Szegénység és cigányság – Székely János esztergom-budapesti segédpüspök beszámolója

Magyarországon a szegények aránya igen magas. A súlyos anyagi szükségben élők a társadalom 17,9%-át teszik ki, szemben az Európai Unió 8,1%-os átlagával (Eurostat; 2009). A romák között pedig a szegények aránya még sokkal magasabb. Ennek a legfőbb oka a munkanélküliség.
A rendszerváltozásig (1989) a munkaképes cigányság 87%-a dolgozott, míg 1993-ban már csak a munkaképes romák 28%-ának volt munkahelye. A rendszerváltozás gazdasági folyamatai sok szempontból sújtották a legsebezhetőbb néprétegeket. A munkásszállások megszűntek, rengeteg ember vált egyik napról a másikra hajléktalanná. Nagy állami vállalatokat nyugati cégek azért vettek meg, hogy azonnal be is zárják őket, és így piacot szerezzenek a maguk termékeinek.
A Katolikus Egyház Magyarországon régóta sokat tesz a romák/cigányok érdekében, akik a népesség 7-8%-át teszik ki. Már a 19. században több helyen (Szatmár, Érsekújvár) iskolát hozott létre rászoruló roma fiatalok számára. Jelenleg a Katolikus Egyház működtet egy Szociálpedagógiai Hálózatot. Ennek keretében sok településen segíti a kisgyermekes édesanyákat, a gyerekek délutáni tanulását (megakadályozva így a iskolából való kiesésüket), egyéb kulturális és lelki programokat szervez ezekben a közösségi házakban. Az egyház sok apró kezdeményezéssel próbálja segíteni a munkahelyteremtést is. Segíti a kertek bevetését, a kisállattartást. Az egyház sok olyan iskolát tart fenn, ahol a tanulók többsége roma (pl. a szaléziak Kazincbarcikai szakiskolája, vagy a Mária Iskolatestvérek iskolája Karcagon). Az egyházi fenntartású szakkollégiumok pedig a roma fiatalok felsőoktatásban való megmaradását segítik. Magyarországon mára a felsőoktatásban tanuló diákok kb. 2-3%-a roma, ami az Európai Unióban (Spanyolország mellett) a legjobb arány.
Törekszünk arra is, hogy az emberek mentalitásán alakítsunk, segítsük a cigányság kultúrájának, múltjának, történelmének megismerését. A katolikus iskolákban egyre több helyen kiegészítő tananyag a cigány népismeret. Más iskolákban is szervezünk esélyegyenlőségi órákat, amelyek keretében egy-egy roma édesanya, fiatal értelmiségi, vagy más példaszerű cigány ember beszél a cigányság helyzetéről, nehézségeiről, értékeiről. Az egyház egy-két helyen (pl. Esztergom) telep rehabilitációs programokban is részt vesz, segítséget nyújt a lakáskörülmények javításában.
A nagy cigány búcsúk és találkozók jelentős alkalmai az evangelizációnak, de a többségi társadalom számára is fontos üzenetet juttatnak el: az evangélium értékei mentén lehetséges és szép testvérként, egymást megbecsülve, egymást tiszteletben tartva élni.

(vm)