„A jezsuiták Szent Ignác lelkiségét követve válaszolnak az új kihívásokra” – a jezsuita
generális megfontolásai
P. Adolfo Nicolàs, a Jézus Társasága legfőbb elöljárója részt vett az októberi püspöki
szinóduson, amelynek végén közzétette megfontolásait. Ezek között felsorolta a szinódus
pozitív, inspiráló és bátorító aspektusait, valamint néhány hiányosságát is.
A
pozitív szempontokat három részre osztotta. Ezek közül az első fontos jelenség, hogy
a világ minden részéről érkezett főpásztorok szabadon megoszthatták egymással tapasztalataikat
és véleményüket, beszámolhattak helyi egyházaik helyzetéről, gyakran szenvedésükről,
különös tekintettel a Közel-Keletre, Afrikára és Ázsiára.
Számos eredeti kezdeményezés
van folyamatban, amelyek közül a jezsuita generális atya kiemelte az együttműködés
jelentőségét, a nemzetközi szintű véleménycserét, amelyben részt vesznek a világi
hívek és egyházi mozgalmak is. A harmadik pozitív tényező az, hogy a püspökök számos
fontos kérdésben egyformán gondolkoznak az új evangelizáció jelentőségét és dimenzióját
illetően. Lényeges a személyes vallási tapasztalat, a Krisztussal való találkozás,
valamint szükség van az új evangelizálók megfelelő spirituális és intellektuális képzésére.
A családegyház a hitben való növekedés kiváltságos helye, ezért a család központi
szerepet tölt be. Általános vélemény, hogy meg kell újítani a plébániákat és struktúráikat,
hogy egyre jobban megnyíljanak a világi hívek elkötelezett tevékenységének.
P.
Adolfo Nicolàs, a jezsuiták legfőbb elöljárója a hiányosságok közül elsőnek azt emelte
ki, hogy „Isten népének” hangját nem eléggé hallgatták meg a püspöki szinóduson. Idézte
Steve Jobs, az Apple cég társalapítójának szavait, miszerint „jobban érdekelte ügyfeleinek
véleménye, mint a termék előállítóinak hangja”. A szinóduson mindnyájan „termelők”
vagyunk – állapította meg Nicolàs atya, majd hozzátette: fennáll annak a veszélye,
hogy mindig ugyanazt állítjuk elő.
A jezsuita generális hiányolta még továbbá
az első evangelizálásról való elmélkedéseket. Kevés figyelmet szenteltek ugyanis annak,
hogy mit és hogyan tanultunk meg a hosszú múltból, melyek voltak az eddigi evangelizálás
pozitív szempontjai és melyek voltak hibái. Szinte alig esett szó a szerzetesi életről
és arról, hogy az evangelizáció történetében milyen szerepet töltöttek be a szerzetesek
és szerzetesnők. A generális atya annak a félelmének adott hangot, hogy az egyház
elveszíti emlékezetét.
P. Adolfo Nicolàs reméli, hogy a jezsuiták képesek
választ adni az új kihívásokra Szent Ignác lelkiségének megfelelően és korunk komoly
elemzésének következtében. Ami személyét illeti, a jezsuiták legfőbb elöljárója elmondta:
„legnagyobb törekvésem az, hogy felfedezzem, milyen módon működik Isten az emberben,
és az ember hogyan működik együtt Isten cselekvésével”. Ha a körülöttünk lévő világ
egyre erőszakosabbá válik, akkor arra nekünk szívből fakadó elkötelezettséggel kell
válaszolnunk a béke, a párbeszéd érdekében. Ezáltal még jobban hirdethetjük az evangéliumot,
amelyben hiszünk – fejtette ki véleményét a püspöki szinódus után P. Adolfo Nicolàs,
jezsuita generális.