Strassbourgban Turkson bíboros a béke tartóoszlopának nevezte a vallásszabadságot

A keresztény gyökereihez hű Európa, amely elkötelezi magát minden ember vallásszabadságának tiszteletben tartása mellett a remény pozitív jelét közvetíti az egész világnak. Peter Turkson bíboros, a Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke az Európai Parlament képviselőihez intézett beszédében kiemelte az alapvető emberi és szabadságjogok védelmének központi szerepét, közöttük a vallásszabadságét. Ezt a pluralista társadalom békés polgári együttélésének tartóoszlopának nevezte. A ghánai bíborost a páneurópai munkacsoport hívta meg, hogy november 20-án délután beszéljen a vallásszabadságról és a keresztények elleni diszkriminációról a világban.

Turkson bíborost a tanácskozásra elkísérte Aldo Giordano prelátus, a Szentszék Európa Tanács melletti állandó megfigyelője. A Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke négy pontban foglalta össze gondolatait: az emberi jogok történeti fejlődése és jelene; hogyan értelmezi a katolikus egyház az emberi jogokat és a vallásszabadságot; mi az egyház felfogása a politikai intézmények felelősségéről a vallásszabadság terén; a vallásszabadság védelme és előmozdítása a világban.

A vallásszabadság az igazságosság kérdésével függ össze és összekapcsolódik az ember elidegeníthetetlen jogainak fejlődésével a történelemben és minden kontinensen. Turkson bíboros utalt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és a II. Vatikáni Zsinat dokumentumaira, idézte XVI. Benedek pápát és Jacques Maritain francia filozófust. A vallás- és istentiszteleti szabadság minden ember joga és mindenhol érvényesíteni kell. Senki sem foszthat meg másokat ezektől a jogoktól. Nem egy törvénytől, szavazástól vagy konszenzustól függenek, mert mint alapvető jogok részét képezik az ember DNS-ének és minden emberi intézménynél előbbre valók.

A bíboros elítélte a vallásszabadság megszegésének számos esetét és a keresztények elleni diszkriminációt. A Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke megerősítette: a pluralista társadalmakban szükség van arra, hogy a vallásszabadságot összehangolják a többi alapvető joggal. Nélkülözhetetlen alappillére ugyanis a béke építésének. Fontosnak nevezte a vallások és a politikai intézmények közötti párbeszédet illetve a kölcsönös tiszteletet, ahogy a Lisszaboni Egyezményben is szerepel (az EU és a vallási közösségek közötti szervezett párbeszéd formájában).

Turkson bíboros felhívta a figyelmet a hívők elkötelezettségére a társadalomban és a politikában: a keresztények jelenlétét a közéletben úgy kell értelmezni, mint a közjó építéséhez való hozzájárulást mindenki előnyére.

(sv)