„Az időskor felmagasztalása” – P. Federico Lombardi SJ eheti Octava Dies jegyezte

A Szentatya múlt hétfői látogatása egy idősek otthonában azon boldog pillanatok egyike volt, amikor sokan megértik, hogy a pápa gesztusai és szavai értékes üzenetet jelentenek nemcsak annak a kiváltságos kis csoportnak, amely személyesen találkozhatott vele, hanem minden idős embernek. Időskorú az időskorúak között.

XVI. Benedek közvetlen módon szólt kortársaihoz kifejtve, hogy „jól ismeri a nehézségeket, a problémákat, és az időskor korlátait”. Elődjétől eltérően Benedek pápa nem osztozik abban a felfogásban, amely az idős emberre beteg és lehetőségeiben korlátozott személyre tekint. Ezzel szemben az idős kor különleges értékére hívja fel a figyelmet, amely a korlátok nyugodt és türelmes elfogadásának ideje tudva azt, hogy Isten továbbra is szeretettel van az ember iránt.

Az időskor továbbá az életbölcsességek másokkal való megosztásának korszaka is: „az idősek legyenek nyitott könyvek, amelyben a fiatalok értékes tanácsokat találhatnak életük útján”. Nem arról van szó, hogy mindenképpen ki kell tölteni valamivel az életet, hanem arról, hogy át kell adni a szív bölcsességét, amely el tudja választani az elsődlegest a másodlagos dolgoktól, a maradandót a jelentéktelentől. Természetesen mindezt nem lehet rögtönözni, mert bizonyos értelemben – elsősorban a fájdalmak során – az időskor az igazság pillanata, amikor – mint ahogyan azt Romano Guardini is írja – „a járulékos hagyja, hogy a mindenekfölötti, az abszolút egyre inkább megmutatkozzon”.

A várakozás idejét imával lehet kitölteni: a Szentatya arra kérte az időseket, hogy imádkozzanak a szegényekért, a békéért, az erőszak megszűnéséért, az egyházért és a pápáért… Az idősek imája erős, mert hittel és reménnyel telve tudják, hogy közelebb vannak Istenhez és a szentekhez, az átvezető út egyre jobban kirajzolódik. Az idős emberekre tehát nagyon nagy szükségünk van tudva jól, hogy nagy gazdagságot jelentenek a társadalom számára. Ezért szeretettel kell fordulnunk feléjük, hogy a pápával mindannyian együtt mondhassuk: „Jó időskorúnak lenni”.

(hh)