„Sose szűnjön meg az abszolút és a végtelen kutatása” – Grocholewski bíboros felszólalása a Metafizika Világkongresszusán

November 8-án kezdődött meg Rómában a Metafizika V. Világkongresszusa, amelyet az olasz Idente Tanulmányi és Kutatási Alapítvány szervezett. Zenon Grocholewski bíboros, a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció prefektusa közvetítette XVI. Benedek üdvözletét a 25 országból érkezett közel 150 résztvevőnek.

„Mindannyian tudjuk, hogy a pápa milyen nagy jelentőséget tulajdonít a metafizikának, mint ahogy a tudósok és kutatók közötti ösztönző párbeszédnek is” – mondta a lengyel bíboros. „A metafizika területe bizonyítja, hogy az érdeklődés az abszolút és a végtelen, valamint létezésünk és gondolkodásunk végső alapvetése iránt nem tűnt el az egyetemes emberi kultúrából. Nem léteznének ugyanis sem a filozófia, sem a vallás, sem a történelmet átalakító nagy eszmények a metafizikai kutatás nélkül. A filozófusok feladata, hogy választ keressenek a nagy kérdésekre és ezt sosem szabad feladniuk. Továbbá sose vonuljanak vissza egy elefántcsont-toronyba a világ és a fejlődés elől, amely az emberi tudás különböző területein végbemegy” – kérte Grocholewski bíboros.

Sajnos a jelenlegi helyzetben gyakran elkerülik ezeket a fontos kérdéseket és az értelem használatát arra korlátozzák, ami kísérleti úton bizonyítható. Megfeledkeznek azonban arról, hogy minden tudományterületnek mindig védelmeznie kell az embert és elő kell segítenie a Jó felé való törekvését. A „cselekvés” „létezéssel” szembeni túlértékelése nem segít annak az alapvető egyensúlynak a megteremtésében, amelyre mindenkinek szüksége van ahhoz, hogy létezésének szilárd alapot és hiteles célt adjon.

P. Jésus Fernández Hernández professzor, a kongresszus elnöke felszólalásában megállapította: „egy ideje az intellektuális világ nem nézi jó szemmel a metafizikát, ami aggodalomra ad okot. Egy olyan időszakban, amikor a relativizmus és a pragmatizmus uralkodik, a metafizika úgymond „meghalt” a gyenge gondolkodás (elnevezésű filozófiai irányzat) történelmi érzékenysége számára, ugyanis teljesen mellőzi a metafizikát”. A professzor rámutatott a metafizika eredményeinek hiányosságaira és a tudományosság hatalmas kudarcára is, amely évtizedekig a valóság átfogó értelmezésének csodaszereként tüntette fel magát.

„Az emberi hiányosságok továbbra is jelen vannak: az igazságtalanság, a szegénység, a peremre szorultság, az erőszak, a betegség, a magány, a bizonytalanság és végül a kérlelhetetlen halál. Az egyetlen lehetséges metafizika az abszolút szeretet, amely egy egyre jobban megformált elképzelést nyújt számunkra, továbbá egységet, irányt és értelmet ad létezésünknek és cselekedeteinknek” – mutatott rá P. Jésus Fernández Hernández professzor, a Metafizika V. Világkongresszusának elnöke.

(sv)