„A hitet az Egyházban és az Egyházzal kell megélni” – a Szentatya szerdai katekézise
XVI. Benedek pápa október 31-én, szerdán a Szent Péter téren megtartott általános
kihallgatás alkalmával tovább folytatta a Hit évének szóló katekézis-sorozatát a következő
kérdésekkel fordulva a jelenlévő zarándokokhoz. A hitnek van személyes, egyéni jellemzője?
Csakis egyedül rám tartozik? A hitemet egyedül élem meg?
Válaszként a Szentatya
a következőket mondta: A hit és az arra irányuló cselekedetek elsődlegesen személyes
dolgok, amelyek az ember belső lelki életének legmélyén történnek. Ezáltal nagy változás
áll be az ember életében, személyes megtérésen megy keresztül, létezése irányt vált.
A
kereszteléskor három kérdést tesz fel a pap a hit megvallására: Hiszel a Mindenható
Atyában? Hiszel Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában? Hiszel a Szentlélekben?
A válasz egyszerű: Hiszek. Hitem azonban nem saját munkám eredménye, hanem egy kapcsolat,
egy párbeszéd gyümölcse, amelyben megvalósul a meghallgatás, a befogadás, a válaszadás
– magyarázta a Szentatya. A Jézussal való beszélgetés segít kilépni önmagunkból annak
érdekében, hogy meg tudjunk nyílni az Atya Isten szeretetére. Olyan ez, mint egyfajta
újjászületés, amelyben felfedezem magamat Jézushoz és mindazokhoz kötődve, akik ezen
az úton járnak. Ez a születés a keresztséggel veszi kezdetét, és aztán egész életen
át folytatódik. A hitet azonban nem lehet a Jézussal való személyes párbeszédre
építeni, az ugyanis Isten ajándéka egy hívő közösség által, amely maga az Egyház.
A hit ezáltal beilleszti az embert a hívek csoportjába, egy közösségbe, amely Isten
végtelen szeretetében gyökerezik és, amely az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel,
vagyis a Szentháromságos Szeretettel való szeretetközösséget jelenti – tanította Benedek
pápa. Hitünk akkor valóban személyes, ha egyben közösségi is.
A vasárnapi szentmisén
a „Hiszekegy” elimádkozásakor megvalljuk egyénileg és közösségi szinten is az egyház
hitét. A Katolikus Egyház Katekizmusa így tanít erről: „A hit cselekedete feltételezi
az Egyházat. Az Egyház hite megelőzi, nemzi, hordozza és táplálja a mi hitünket. Az
Egyház minden hívő anyja. ’Senki sem szólíthatja Istent Atyjának, ha nem tekinti az
Egyházat Anyjának” (KEK 181). Ennek értelmében tehát a hit az Egyházban születik meg,
oda vezet és benne él – hangsúlyozta XVI. Benedek.
A kereszténység kezdetén,
amikor a Szentlélek leszállt a tanítványokra Pünkösdkor, a születő Egyház erőt kapott
a Feltámadt Úrtól való küldetés teljesítésére, vagyis az Evangélium hirdetésére és
arra, hogy az embereket Jézushoz vezesse. Az apostolok minden félelmet legyőzve és
a Szentlélek ereje által hirdetni kezdték az Evangéliumot, mindazt, aminek szemtanúi
voltak. Az egyház a Feltámadt Krisztus üzenetét hirdeti, olyan közösség, amely Jézus
áldozati vérének köszönhetően egy új szövetség, társadalmi csoportok vagy etnikai
különbözőségek figyelembe vétele nélkül. Katolikus nép, amely egyetemesen nyitott
az embertársak befogadására legyőzve bármiféle akadályt. Szent Pál szavaival: „Itt
már nincs görög vagy zsidó, körülmetélt vagy körülmetéletlen, barbár vagy szittya,
rabszolga vagy szabad, hanem minden és mindenben Krisztus” (Kol 3,11).
Az Egyház
a kezdetek óta a hit és annak átadásának helye. Az a hely, ahol a keresztségkor Krisztus
halálának és feltámadásának Húsvéti Misztériumában elmélyedtünk, amely megszabadít
minket a bűn börtönétől, szabadságot ad nekünk és bevezet bennünket a Szentháromságos
Egy Isten szeretetközösségébe. Ezzel egyidőben embertársainkkal is egy közösségbe
kerültünk. A hit Isten ajándéka, amelyet az egyház hagyományoz évszázadról évszázadra
– mondta a pápa. Ezáltal biztosítva vagyunk arról, hogy Krisztus eredeti üzenetében
hiszünk. A szentekhez hasonlóan mindazok, akik a Krisztusban megélt hit szerint élnek
arra hivatottak, hogy példát mutassanak másoknak, és elvezessék őket Istenhez.
Szükségünk
van tehát az Egyházra ahhoz, hogy biztosak legyünk hitünkben és együtt tapasztaljuk
meg Isten ajándékait: Szavában, a Szentségekben, a kegyelem támaszában és a szeretetről
való tanúságtételben. A hit arra hív, hogy Isten népéhez, az Egyházhoz tartozzunk,
amely a szeretet és Isten szeretetközösségének hirdetője a világban – zárta tanítását
XVI. Benedek pápa.