2012-10-30 16:05:03

A progresszisták és a tradicionalisták ugyanattól a betegségtől szenvednek – interjú a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnökével


Az új evangelizációról tartott szinódus során a Zenit katolikus internetes hírügynökség interjút készített a vatikáni dikasztérium vezetőjével. Koch bíboros eddig négy szinóduson vett részt: az Európával, Isten Szavával és a Közel-Kelettel, valamint az új evangelizációval foglalkozó püspöki tanácskozásokon.

A protestánsokkal folytatott párbeszéd kapcsán a bíboros elmondta, hogy az 1999-ben aláírt „Közös nyilatkozat a megigazulástanról” hatalmas előrelépés volt a lutheránusokkal folytatott ökumenikus párbeszédben. Jelenleg a dokumentum ekleziológiai következményeinek megvitatása a feladat. Ami világos, hogy az evangélikusok más felfogást képviselnek az egyházról, mint a katolikusok. Ez nem elég ahhoz, hogy kölcsönösen elismerjük egymást, mint egyházat. Komoly teológiai párbeszédre van szükség arról, hogy mi is az egyház lényege.

Arra a kérdésre, hogy az anglikánokra vonatkozó „Anglicanorum coetibus” k. apostoli konstitúcióhoz hasonló dokumentum elképzelhető-e az evangélikusok számára is, Koch bíboros így válaszolt: az „Anglicanorum coetibus” (Anglikánok csoportjai) nem római kezdeményezés volt, az anglikán egyháztól indult ki. A Szentatya megoldást keresett a problémára, amelynek következtében a dokumentum széles körben figyelembe veszi az anglikánok egyházi és liturgiai hagyományait. Amennyiben hasonló vágyukat fejezik ki a lutheránusok is, akkor majd elgondolkodunk rajta. Mindenesetre a kezdeményezésnek a lutheránusoktól kell kiindulnia – szögezte le a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke.

Az ortodox egyházzal folyó párbeszéd kapcsán hangsúlyozta, hogy jelenleg az ortodox egyház nagyon elfoglalt a pán-ortodox szinódus előkészületeivel. Amikor ez lezajlik, biztos, hogy nagy előrelépést fog jelenteni az ökumenikus párbeszéd terén. A katolikus egyház támogatja ezeket az erőfeszítéseket és türelmesen vár. Az ökumenikus bizottságokban folytatódik a teológiai párbeszéd a szinodalitás és a primátus közötti kapcsolatról.

A szekularizáció elterjedésében, egyesek szerint, akaratlanul az egyháznak is szerepe van. Nem kellene-e elemezni a szekularizáció irányzatait és megnyilvánulásait ahhoz, hogy kiküszöbölhető legyen? – hangzott a következő kérdés Koch bíboroshoz. Egyes történészek szerint a 16. századi skizma és az ennek következtében kialakult véres vallásháborúk, különösen is a 30 éves háború szekularizációt okoztak a vallás privatizálása értelmében. A kereszténység különböző formában volt jelen és az eltérő felekezetek véres harcokig terjedően küzdöttek egymással, tehát a kereszténység nem szolgált továbbá közös alapul a társadalmi egységhez és békéhez, illetve nem tudta már biztosítani azt.

Ezért a modern kor új alapot keresett az egységhez a vallás nélkül. Ezeket a folyamatokat is figyelembe kell venni a reformáció közelgő 500. évfordulója kapcsán. A modern kor történelmében a szekularizáció más formában is megjelent, mint pl. Isten kérdésének a mellőzésében, amelynek más mozgatórugói is vannak. Ezekkel is foglalkoztak az új evangelizáció tervezése során.

A II. Vatikáni Zsinat kapcsán felmerült a kérdés, hogy a tradicionalisták és a progresszisták talán ugyanazt a hibát követik el olyan értelemben, hogy mindkét irányzat „törésnek” tekinti a zsinatot? Válaszában Kurt Koch bíboros kifejtette: Igen, éppen ezért a pápa a zsinatra vonatkozó értelmezését nem a folytonosság, hanem a reform hermeneutikájának nevezi. A folyamatosságban való megújulásról van szó. A különbség a következő: a progresszisták a szakadás és a törés hermeneutikáját, a tradicionalisták pedig csak a folytonosság hermeneutikáját vallják. Véleményük szerint csak az tekinthető katolikus doktrínának, ami már jelen van a hagyományban, tehát gyakorlatilag nem lehetséges a megújulás.

Mindkét irányzat egységesen törésnek tekinti a zsinatot, bár különböző módon. A Szentatya megkérdőjelezte a zsinat törésként való értelmezését és a reform hermeneutikáját kínálta fel, amely egyesíti magában a folytonosságot és a megújulást. XVI. Benedek már 2005 Karácsonyán mondott beszédében bemutatta ezt a fajta hermeneutikát. Pontos útmutatásokat adott arra vonatkozóan, hogy hogyan értelmezzük a zsinatot, és hogy tegyük azt gyümölcsözővé a jövő számára – zárta a Zenit hírügynökségnek adott interjúját Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke.

(sv)








All the contents on this site are copyrighted ©.