A progresszisták és a tradicionalisták ugyanattól a betegségtől szenvednek – interjú
a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnökével
Az új evangelizációról tartott szinódus során a Zenit katolikus internetes hírügynökség
interjút készített a vatikáni dikasztérium vezetőjével. Koch bíboros eddig négy szinóduson
vett részt: az Európával, Isten Szavával és a Közel-Kelettel, valamint az új evangelizációval
foglalkozó püspöki tanácskozásokon.
A protestánsokkal folytatott párbeszéd
kapcsán a bíboros elmondta, hogy az 1999-ben aláírt „Közös nyilatkozat a megigazulástanról”
hatalmas előrelépés volt a lutheránusokkal folytatott ökumenikus párbeszédben. Jelenleg
a dokumentum ekleziológiai következményeinek megvitatása a feladat. Ami világos, hogy
az evangélikusok más felfogást képviselnek az egyházról, mint a katolikusok. Ez nem
elég ahhoz, hogy kölcsönösen elismerjük egymást, mint egyházat. Komoly teológiai párbeszédre
van szükség arról, hogy mi is az egyház lényege.
Arra a kérdésre, hogy az
anglikánokra vonatkozó „Anglicanorum coetibus” k. apostoli konstitúcióhoz hasonló
dokumentum elképzelhető-e az evangélikusok számára is, Koch bíboros így válaszolt:
az „Anglicanorum coetibus” (Anglikánok csoportjai) nem római kezdeményezés volt, az
anglikán egyháztól indult ki. A Szentatya megoldást keresett a problémára, amelynek
következtében a dokumentum széles körben figyelembe veszi az anglikánok egyházi és
liturgiai hagyományait. Amennyiben hasonló vágyukat fejezik ki a lutheránusok is,
akkor majd elgondolkodunk rajta. Mindenesetre a kezdeményezésnek a lutheránusoktól
kell kiindulnia – szögezte le a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke.
Az ortodox egyházzal folyó párbeszéd kapcsán hangsúlyozta, hogy jelenleg az
ortodox egyház nagyon elfoglalt a pán-ortodox szinódus előkészületeivel. Amikor ez
lezajlik, biztos, hogy nagy előrelépést fog jelenteni az ökumenikus párbeszéd terén.
A katolikus egyház támogatja ezeket az erőfeszítéseket és türelmesen vár. Az ökumenikus
bizottságokban folytatódik a teológiai párbeszéd a szinodalitás és a primátus közötti
kapcsolatról.
A szekularizáció elterjedésében, egyesek szerint, akaratlanul
az egyháznak is szerepe van. Nem kellene-e elemezni a szekularizáció irányzatait és
megnyilvánulásait ahhoz, hogy kiküszöbölhető legyen? – hangzott a következő kérdés
Koch bíboroshoz. Egyes történészek szerint a 16. századi skizma és az ennek következtében
kialakult véres vallásháborúk, különösen is a 30 éves háború szekularizációt okoztak
a vallás privatizálása értelmében. A kereszténység különböző formában volt jelen és
az eltérő felekezetek véres harcokig terjedően küzdöttek egymással, tehát a kereszténység
nem szolgált továbbá közös alapul a társadalmi egységhez és békéhez, illetve nem tudta
már biztosítani azt.
Ezért a modern kor új alapot keresett az egységhez a
vallás nélkül. Ezeket a folyamatokat is figyelembe kell venni a reformáció közelgő
500. évfordulója kapcsán. A modern kor történelmében a szekularizáció más formában
is megjelent, mint pl. Isten kérdésének a mellőzésében, amelynek más mozgatórugói
is vannak. Ezekkel is foglalkoztak az új evangelizáció tervezése során.
A
II. Vatikáni Zsinat kapcsán felmerült a kérdés, hogy a tradicionalisták és a progresszisták
talán ugyanazt a hibát követik el olyan értelemben, hogy mindkét irányzat „törésnek”
tekinti a zsinatot? Válaszában Kurt Koch bíboros kifejtette: Igen, éppen ezért a pápa
a zsinatra vonatkozó értelmezését nem a folytonosság, hanem a reform hermeneutikájának
nevezi. A folyamatosságban való megújulásról van szó. A különbség a következő: a progresszisták
a szakadás és a törés hermeneutikáját, a tradicionalisták pedig csak a folytonosság
hermeneutikáját vallják. Véleményük szerint csak az tekinthető katolikus doktrínának,
ami már jelen van a hagyományban, tehát gyakorlatilag nem lehetséges a megújulás.
Mindkét irányzat egységesen törésnek tekinti a zsinatot, bár különböző módon.
A Szentatya megkérdőjelezte a zsinat törésként való értelmezését és a reform hermeneutikáját
kínálta fel, amely egyesíti magában a folytonosságot és a megújulást. XVI. Benedek
már 2005 Karácsonyán mondott beszédében bemutatta ezt a fajta hermeneutikát. Pontos
útmutatásokat adott arra vonatkozóan, hogy hogyan értelmezzük a zsinatot, és hogy
tegyük azt gyümölcsözővé a jövő számára – zárta a Zenit hírügynökségnek adott interjúját
Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke.