A Katolikus Egyház Katekizmusa – P. Dariusz Kowalczyk SJ sorozata
A Hit évében a Pápai
Gergely Egyetem lengyel dogmatikus teológia professzora keddenként jelentkező sorozatában
a Katolikus Egyház 20 évvel ezelőtt megjelent Katekizmusához fűzi elmélkedését.
1.
Bevezető elmélkedés
XVI. Benedek pápa különféle felhívásai között, amelyeket
a Hit éve alkalmából intézett a hívekhez, az is szerepel, hogy olvassuk a Katekizmust.
„Porta fidei” k. csodálatosan szép levelében a Szentatya kifejezi azt a meggyőződését,
hogy a Katekizmus az egész év során „a hit valódi eszköze és támasza”.
A Katekizmus
különféle változatai állnak rendelkezésünkre. Mindenekelőtt a Katolikus Egyház Katekizmusa,
amelyet 20 évvel ezelőtt tettek közzé. Azután van egy rövidebb változata: a Katekizmus
Kompendiuma. Tavaly pedig megjelent a YouCat Katekizmus, amely a fiataloknak szól.
A Katekizmus minden változata széles körben elterjedt, sok nyelvre lefordították és
több millió példánya fogyott el.
Mindezek ellenére igaz az a vélemény is,
hogy a nagy Katekizmus és változatai csak minimális részben hatoltak be az egyház
közösségébe. Bár a Katekizmus a II. Vatikáni Zsinat „legfontosabb gyümölcseinek egyike”,
az is igaz, hogy az egyik legkevésbé megértett és értékelt műről van szó. A Hit éve
jó alkalom arra, hogy változtassunk ezen a helyzeten.
XVI. Benedek a YouCat
előszavában a következő buzgó felhívással fordul a fiatalokhoz: „Arra szólítalak
fel benneteket – írja a pápa -, hogy szenvedélyesen és kitartással tanulmányozzátok
a katekizmust! Áldozzátok fel erre időtöket! Tanulmányozzátok azt szobátok csöndjében,
olvassátok kettesben, ha barátok vagytok, alakítsatok ki csoportokat és tanulmányi
hálózatokat, cseréljétek ki gondolataitokat az interneten. Mindenképpen maradjatok
párbeszédben hitetekkel!”.
Ez a ma kezdődő sorozat, amely a Katekizmusról elmélkedik,
lendületet akar adni ahhoz, hogy válaszoljunk Benedek pápa felhívására. Elmélyítjük
a Katekizmus első részének különböző fejezeteit. Az első rész címe: Hitünk megvallása
– hogy a pápa kérésének megfelelően párbeszédben maradjunk a hittel. Vegyük tehát
kezünkbe a Katekizmust!
2. Elmélkedés – Vágyakozás Isten után
„Az Isten
utáni vágyódás az ember szívébe van írva” – ezek a Katekizmus első szavai. Ez a megállapítás
azt jelenti, hogy az ember alapvetően lényeges része a Végtelennel való személyes
kapcsolata.
Isten mondta: Szeretlek Ádám, és megteremtette Ádámot. Szent Ágoston
tehát így ír „Vallomások” c. művében: „Magadhoz teremtettél minket, és nyugtalan a
szívünk, amíg meg nem nyugszik Tebenned”.
Az Isten utáni vágy nem egy vak
evolúció tévedése, vagy az ember abszurd igénye arra, hogy eljusson a Végtelenre.
Tényleg meg lehet valósítani és el lehet érni. A Katekizmus hangsúlyozza, hogy az
ember képes Istenre, mert így lett teremtve – Isten által Istennek. Akkor tehát ez
a „képesnek lenni” arra, hogy szeretetközösségben legyünk Istennel, nem valamiféle
képzeletbeli ábránd, hanem Teremtőnktől és Üdvözítőnktől kaptuk. Éppen ebben áll az
emberi méltóság legfőbb értelme.
Azonban valóban érezzük magunkban a vágyat
Isten iránt? A Katekizmus azt mondja, hogy ezt a vágyat az ember „elfeledheti, félreismerheti,
vagy akár tudatosan elvetheti”. Letagadhatjuk tehát a szív legmélyebb hangját? E magatartás
egyik oka lehet a „lázadás a világban tapasztalható rossz miatt”.
Azután úgy
viselkedhetünk, mint a tövisek közé elvetett evangéliumi mag: a világ és a gazdagság
miatti aggodalmaskodás elfojtja bennünk az elsődleges vágyat. Az Isten utáni vágy
elhomályosodásának okai között a Katekizmus a következőket jelöli meg: „a hívők rossz
példája, a vallással ellenséges szellemi áramlatok, vagy végső soron a bűnös ember
tipikus magatartása: félelmében elrejtőzik Isten elől”.
Vedd hát kezedbe a
Katekizmust és olvasd el a 27-es pont szövegét. Tekints szívedbe, hogy felfedezd az
Isten utáni vágyat, vagyis valódi természetedet, amely arra hivatott, hogy az egy
és szentháromságos Istenben találjon nyugalmat – írja a Katolikus Egyház Katekizmusáról
szóló elmélkedésében P. Dariusz Kowalczyk SJ, a római Pápai Gergely Egyetem dogmatikus
teológia professzora.