„Migráció: a hit és a remény zarándokútjai” – közzétették a pápa üzenetét a 99. migrációs
világnapra
Október 29-én, hétfőn, a Szentszék sajtótermében Antonio Maria Vegliò bíboros, az
Elvándorlók és Úton lévők Pápai Tanácsának elnöke ismertette a 2013. január 13-án
esedékes világnapra szóló pápai üzenetet. A dokumentumban a Szentatya hangsúlyozza:
a jelenlegi gazdasági válság idején is tiszteletben kell tartani az elvándorlók alapvető
jogait. XVI. Benedek pápa arra buzdítja az államokat, hogy ne zárják le határaikat,
inkább arra törekedjenek, hogy gyökereinél oldják meg az emberkereskedelem és a személyek
kizsákmányolásának csapását.
Az elvándorlók gyakran a hitet és a reményt hozzák
magukkal útipoggyászként – emlékeztet rá a Szentatya az Elvándorlók és Menekültek
Világnapjára írt üzenetében. Idézi a „Gaudium et spes” k. zsinati dokumentumot, amely
megállapítja, hogy az elvándorlás az alapvető emberi jogok közé tartozik. Az elvándorlás
oka ma főleg a gazdasági bizonytalanság, az alapvető javak hiánya, természeti csapások,
háborúk és társadalmi zavargások. A remény zarándokútja helyett azonban az elvándorlás
leginkább a túlélésért való küzdelem kálváriájává válik.
Az államok joga,
hogy a közjó érdekében szabályozzák a migrációs hullámot, azonban mindig tiszteletben
kell tartani mindenki alapvető emberi jogát.
Az illegális bevándorlásról sem
szabad megfeledkezni, főleg amikor emberkereskedelemről, elsősorban nők és gyermekek
kizsákmányolásáról van szó. Ezeket a bűncselekményeket határozottan el kell ítélni
és meg kell büntetni. Azonban nem lehet hermetikusan lezárni az országhatárokat és
nem lehet a végsőkig fokozni a szabálytalan bevándorlók bírságolását sem.
Szükség
van arra, hogy az elvándorlók származási országaiban támogassák az átfogó fejlődést,
és minden esetben egyenként bírálják el a humanitárius védelmet vagy politikai menedéket
kérők ügyét. Meg kell erősíteni és fejleszteni kell az egyházi és polgári intézmények
közötti egyetértést és együttműködést. Az egyház támogatja, hogy a bevándorlók valóban
beépüljenek egy olyan társadalomba, amelyben mindenki aktív szerepet tölt be és mindenki
felelős a többiek jólétéért. A bevándorló teljes jogú állampolgár, a befogadó ország
lakóihoz hasonlóan egyenlő kötelességekkel és jogokkal rendelkezik.
Az egyház
továbbá rámutat a jelenség pozitív aspektusaira: a bevándorlók és a menekültek szakképzettségükkel
hozzájárulhatnak a célország javához, gazdagíthatják azt tanúságot téve hitükről,
lendületet adva az ősi keresztény hagyományokkal rendelkező közösségeknek. (vm)