Új missziós lendületre és több figyelemre van szükség az elvált és újra házasodott
párokkal szemben – hangzott el a szinóduson
Pénteken délelőtt a hetedik általános kongregációs ülésre került sor a Vatikánban
az új evangelizációról zajló püspöki szinóduson. A megbeszélés végén a VI. Pál terem
előtti aulában XVI. Benedek együtt ebédelt a zsinati atyákkal és a püspöki szinódus
résztvevőivel. A délután folyamán Verner Arber, a Pápai Tudományos Akadémia elnöke
felszólalásával folytatódott a tanácskozás. Arber 1978-ban elnyerte az orvosi Nobel-díjat.
Csütörtökön délután a főpásztorok a tömegtájékoztatásra és a plébániákra irányították
figyelmüket, amelyeket az új evangelizáció és a hit átadásának kiemelt területeinek
neveztek. Hangsúlyozták, hogy a plébániaközösségek új missziós lendülete nélkül nehezen
valósítható meg az új evangelizáció.
A médiával kapcsolatban a szinódus azt
kéri a lelkipásztoroktól, a tanároktól és a hitoktatóktól, hogy értsék meg minél jobban
az evangelizáció kihívását egy olyan világban, ahol a tömegtájékoztatás hatalommal
bír az ember vallási és erkölcsi szférája felett. Nem elegendő az, hogy az egyház
rendelkezzen saját médiával vagy előmozdítson vallási jellegű filmeket. Arra van szükség,
hogy a híveket közelebb hozza a hit misztériumának természetéhez, amely ellenszere
lehet a valóság „látványossággá” tételének. Ahhoz, hogy evangelizálni tudjon az egyház,
tömegtájékoztatási szerepet kell vállalnia. Az újságírók arra kaptak meghívást, hogy
fellobbantsák az emberekben a reményt az igazság által. Érezzék magukat „hajóskapitányoknak”,
akik megmentik az emberiséget a szekularizáció tengerétől. A püspöki szinódus
nem feledkezett meg a betegekről és a szenvedőkről sem. Felhívták a figyelmet, hogy
szükség van a betegek ápolására és szenvedéseik enyhítésére az új evangelizációs projektben.
Úgy kell tekinteni az egyházra, mint az Úr által meggyógyított közösségre, amely másoknak
is gyógyulást ad.
A fiatalok is a szinódusi atyák figyelmének középpontjában
állnak, mint az új evangelizáció célcsoportja. Elsődleges helyet foglalnak el akkor
is, ha távol állnak a vallás gyakorlásától, mert szívükben hordják az Isten iránti
szomjat.
A püspökök figyelme az elvált és újraházasodott párok gyermekeire
is irányul, akik számára gyakran idegenek maradnak a szentségek, mert szüleik sem
részesülnek bennük. Ezen a területen fordulatra van szükség a lelkipásztori szeretet
szempontjából. Át kell gondolni, hogy milyen módon és mennyi idő alatt lehet a házassági
kötelék annullálását elismerni. Továbbá fontos a hit dogmáinak pontos, világos átadása,
hogy meg tudják érinteni a hívek mindennapi életét és törekvéseiket.
Végül
az Egyházak Világtanácsa eljuttatta a szinódusra üdvözletét, amelyben kiemeli a II.
Vatikáni Zsinat ökumenikus mivoltának fontosságát, valamint azt, hogy az egyház szeretetközösségéért
dolgozni annyit jelent, mint az élet egységéért tevékenykedni.