A francia főpásztorok jegyzéke a homoszexuálisok házasságát illetően

A francia püspöki konferencia „Család és Társadalom” Tanácsa szeptember 27-én jegyzékben foglalt hivatalosan állást a készülő törvénytervezettel kapcsolatban, amely az azonos neműek közötti házasság legalizálására vonatkozik, illetve megengedné homoszexuális pároknak, hogy gyermekeket fogadjanak örökbe. A püspökök javaslata: nyissunk széleskörű társadalmi vitát a kérdésről!

Ha igaz az, hogy a politikai hatalom birtokosainak meg kell hallgatniuk egy bizonyos számú homoszexuális személy kérését, vagyis azt, hogy jogi formába foglalhassák érzelmi kapcsolatukat, akkor az is igaz, hogy erre a közjót szem előtt tartva kell válaszolni. A polgári házasság kiterjesztését nem lehet pusztán a diszkrimináció kiküszöbölésére vagy az egyenlőség alapelvére hivatkozva megindokolni.

A törvény súlyos következményekkel járna a gyermekek, a házasság egyensúlya és a társadalmi összetartás szempontjából. A jegyzék elsősorban a katolikusokhoz fordul, de hangsúlyozza, hogy a témát alaposan tanulmányozni kell társadalmi szinten is. A katolikus egyház készséges a homoszexuális személyek befogadását illetően, és továbbra is hozzájárul a homofóbia és a diszkrimináció minden fajtája elleni küzdelemhez. Azonban veszélyes ideológiai választás lenne, ha figyelmen kívül hagynák a nemek közötti különbségeket.

A kérés arra irányul, hogy ismerjék el: az azonos neműek közötti szerelem egyenértékű egy férfi és egy nő közötti szerelemmel. A természetes utódnemzést illetően fennálló különbséget nem veszik figyelembe, illetve úgy ítélik meg, hogy az közömbös a társadalom szempontjából. Ennek a nézetnek azonban semmi köze sincs a jelenleg érvényben lévő francia jogrendszerhez.

A jegyzék figyelmeztet rá: meg kell fontolni a szóban forgó reform jogi következményeit. Többek között utal a kanadai példára, ahol két nő „társanyaként” szerepel a gyermek számára. A törvény azonban soha nem hazudhat az élet eredetét illetően. Az új jog értelmében tehát el kellene hitetni egy gyermekkel, hogy két nőtől, vagy két férfitól született? – teszik fel jegyzékükben a kérdést a francia püspökök.

A politikai hatalom legfőbb feladata, hogy ne csak az egyéni jogokat és szabadságokat védje meg, hanem elsősorban a közjót, ami nem egyenlő az egyéni érdekekkel, hanem az egész közösség javát jelenti.

A következő kérdésre kell tehát választ keresni: a közjó érdekében a házasság fogalmát meghatározó törvény továbbra is leszögezze-e a házas családi állapot és az utódnemzés, egy férfi és egy nő egymás iránti hűséges szeretete és gyermekek születése között fennálló kapcsolatot, emlékeztetve rá, hogy az élet ajándék, hogy a két nem egyenlő és nélkülözhetetlenek egymás számára új élet fakasztására, hogy a származás nyomon követhetősége alapvetően fontos a gyermek számára?

A francia püspökök megállapítják, hogy a családjogot mindig tovább lehet fejleszteni, de ahelyett, hogy engednének bizonyos csoportok nyomásának, inkább indítsanak vitát a kérdésről az egész társadalomban. Keressenek eredeti megoldást, amely választ ad a homoszexuális személyek kérésére, anélkül, hogy kárt okoznának a társadalom antropológiai alapjaiban.

(vm)