Bírósági eljárás a Vatikánban: a pápa volt komornyikja ártatlannak vallja magát

Október 2-án, kedden 70 percig tartott Paolo Gabriele meghallgatása a Vatikánban zajló bírósági per második tárgyalásán. A pápa volt inasa elutasította az ellene emelt vádakat. „Nem loptam dokumentumokat. Azért érzem magam bűnösnek, mert visszaéltem a Szentatya belém helyezett bizalmával” – nyilatkozta.

Bevallotta, hogy fénymásolatot készített bizalmas iratokról és azokat terjesztette, de nem ismerte el, hogy azokat ellopta volna. A nyilvánosan közzétett dokumentumokra vonatkozóan azt vallotta: szüksége volt, hogy egy bizalmi személlyel megossza aggodalmát a Vatikánban kialakult, számára elviselhetetlennek tűnő helyzetet illetően.

Látszólag kiegyensúlyozottan, nyugodt hangon jelentette ki a bíráknak, hogy teljesen egyedül hajtotta végre tettét. 2010-től kezdve gyűjtötte és archiválta a dokumentumokat, bár a lakásán talált iratok között voltak 2006-os keltezésűek is. (Az első eltulajdonított irat az ún. „Viganò-ügyre”, vagyis Carlo Maria Viganò érsekre vonatkozott, aki 2010-ben Vatikánváros kormányzó-helyettese volt, ma apostoli nuncius az Egyesült Államokban).
Gabriele leszögezte, hogy soha nem kapott pénzt a kiszivárogtatott dokumentumokért.

Az eljárási iratok szerint a komornyik vatikáni lakásán a pápai lakosztályból ellopott aranyrögöt, illetve 100 ezer eurós csekket találtak Vergilius Aeneis művének értékes példányával együtt. Gabriele tagadta, hogy valaha is tulajdonában lett volna az aranyrög, továbbá soha nem látta a kérdéses csekket, a könyvet pedig, amelynek értékét nem ismerte, gyermekei számára kapta Georg Gänswein prelátustól. Nem tartotta kizártnak azonban, hogy a csekk véletlenül kerülhetett a fénymásolt dokumentumok közé.

Cristina Arru védőügyvéd kérésére Paolo Gabriele megerősítette: előzetes letartóztatása első napjaiban, a vatikáni csendőrség magánzárkájában rendkívül szűk volt a hely és állandóan égett a villany. A vatikáni bíróság azonnali vizsgálatot rendelt el annak a megállapítására, hogy tiszteletben tartották-e a fogvatartás minimális nemzetközi normáit.

A vatikáni csendőrség által október másodikán, kedden délután kibocsátott közlemény szerint a volt komornyikot előzetes letartóztatása után mintegy 20 nappal, egy nagyobb cellába kísérték át, amelyben a letartóztatás pillanatában felújítási munkálatokat végeztek, pontosan azért, hogy megfeleljenek a Kínzás elleni Nemzetközi Egyezmény előírásainak, amelyhez a Szentszék csatlakozott.

A világítás pusztán biztonsági okokból volt állandóan bekapcsolva, nehogy a fogva tartott személy kárt tegyen magában. Gabriele egyébként a későbbiekben saját maga kérte, hogy éjszakára se kapcsolják ki a világítást. A csendőrségi közlemény szerint éjszakára alvómaszkot is kapott a letartóztatás kezdetétől fogva.

Kedden öt tanút hallgattak ki, közöttük Georg Gänswein prelátust, a pápa személyi titkárát, aki megerősítette: mindig maximális bizalommal volt Gabriele iránt, soha nem gyanakodott semmire, mindaddig, amíg észre nem vette, hogy nyilvánosan közzétettek három olyan levelet, amely kifejezetten személyének szólt, és amelyeket mindig szobájában őrzött. A prelátus tanúvallomásában ismételten megállapította, hogy a lefoglalt iratok között látott eredeti dokumentumokat is.

A tanúként beidézett csendőrök elmondták, hogy a volt komornyik lakásán a házkutatás során talált hatalmas mennyiségű dokumentációt nem lehetett a helyszínen megvizsgálni, ezért volt szükség az írott és elektronikus formában felhalmozott dokumentumokat tartalmazó 82 doboz lefoglalására.

(vm)