Bertone bíborost a spanyol király „Conde de Barcelona” díjjal tüntette ki
Tarcisio Bertone vatikáni bíboros államtitkár szeptember 25-én, kedden Barcelonában
vette át János Károly spanyol királytól a „Conde de Barcelona” (Barcelona grófja)
nemzetközi díjat, amelyet negyedik alkalommal osztottak ki. A kitüntetést olyan személyeknek
vagy intézményeknek adják, akik és amelyek a kommunikáció világáért kiemelkedő tevékenységet
folytatnak. A jutalmat a „Conde de Barcelona” Alapítvány hozta létre, amelyet a „La
Vanguardia” (Élvonalban) c. napilap alapított. Az esemény alkalmából Bertone bíboros
nyilatkozott a barcelonai napilapnak, amelyben a jelenlegi gazdasági válságra, a közel-keleti
keresztények helyzetére, a szekularizáció veszélyeire, a vallásszabadság kérdésére
tért ki.
A bíboros hangsúlyozta, hogy a laikus mentalitás terjedése ellenére
Spanyolország továbbra is megőrzi mély katolikus hitét, továbbá nagyra méltatta a
spanyol püspöki konferencia tevékenységét az új evangelizációért. A bíboros államtitkár
szerint a jelenlegi gazdasági világválság megoldása érdekében fontos az antropológiai
vizsgálódás. A gazdasági világnak etikai alapokra kell épülnie. Ezzel kapcsolatban
felhívta a figyelmet felelősségteljes munkavállalók alkalmazására, amely elengedhetetlen
a megoldás érdekében. Fontos továbbá a szolidaritás értékének elősegítése. Európa
ugyanis csakis akkor lesz képes a válság megoldására, ha újból felfedezi a keresztény
és emberi értékeket, amelyek történelmét is alakították. Bertone bíboros továbbá a
születések alacsony számára hívta fel a figyelmet, amely miatt veszélybe kerülhet
az európai országok jövője.
A „La Vanguardia” c. napilapnak adott interjújában
a vatikáni bíboros államtitkár kifejtette, hogy a válság nemcsak a keresztény hagyományú
európai országokat sújtja, hanem az egész földrészt. A válság rávilágított az egyes
országok „gyenge pontjaira” és az „Európai Unió gazdasági, politikai felépítésének
korlátaira” – magyarázta Bertone bíboros. Ezek után a muzulmán országokban élő keresztények
elleni erőszakra tért ki. Közel-Keleten a keresztények jelenlétének csökkenése nemcsak
az egyház számára jelent nagy veszteséget, hanem az egész társadalomnak, amelyet a
muzulmánok közül is sokan megerősítenek. Ezért tehát a vallásszabadság elősegítése
a társadalom fejlődésének legjobb módja.
Bertone bíboros nagy fájdalmának
és aggodalmának adott hangot a szíriai háborúval kapcsolatban, amely 30 ezer ember
halálát okozta. A szíriai keresztények továbbra is a béke építői és a kiengesztelődés
támogatói a térségben – hangsúlyozta a bíboros. Ezt követően felhívást intézett az
erőszak megszüntetésére a világ bármely részén, továbbá a párbeszédre és a kiengesztelődésre
buzdított. Fontos megőrizni Szíria egységét, ahol mindenkinek, beleértve a kisebbségeket
is, alapvető szerepe van a közjó érdekében.
Tarcisio Bertone bíboros az interjú
utolsó részében az „arab tavasz” által elindított perspektívákra tért ki. Az arab
világ mozgalmaira nem mint veszélyhelyzetre kell tekinteni, hanem mint „lehetőségre
és kihívásra”. A változások nagy része a nagyobb igazságosságra irányuló vágyban és
a politikai életben való részvétel lehetőségében gyökereznek. Ezek a kezdeményezések
összhangban vannak a kereszténység által képviselt értékekkel, az ember méltóságától
egészen a család védelméig.
Bertone bíboros végül válaszolt a papi cölibátussal
kapcsolatos kérdésre: „Az egyház, Krisztus példájára és tanítására épülve, úgy tekint
a cölibátusra, mint a pap az Úr iránti teljes önfeláldozásának kifejezésére és az
egyház építésében való termékeny részvétel lehetőségére”. Ezért megtartja a cölibátus
szabályát a latin egyház papjai számára. Bertone bíboros utolsó felhívása a hivatásgondozás
megújult elősegítésére, támogatására irányult.