"A magyar nemzet lelkiismerete: Mindszenty József"

Kovács Gergely vice-posztulátor budapesti tudósítása:

Erdő Péter bíboros és Áder János államfő, egyháziak és világiak, magyar és külföldi történészek, politikusok hajtottak fejet és emlékeztek a XX. század legjelentősebb, szentéletű magyar főpapjára, a nemzet lelkiismeretére, a hitvallóra és az emberi szabadságjogok védelmezőjére.

A köztársasági elnök a hercegprímás páratlan egyházhűségét és hazaszeretetét hangsúlyozta, azt a jó példát, melynek megismerése a magyarság egyik legfontosabb erkölcsi kötelessége. Az önkényuralmak századában „a legszabadabb magyarnak” nevezte őt, aki nem a nagy megtérők közé tartozik, hanem azok közé a hűséges és igaz emberek közé, akik az Istenbe vetett hit belső szabadságával egész életüket a közösség szolgálatába állították, és akik az összefogás szükségességére figyelmeztetnek bennünket.

Erdő Péter bíboros az idei év során nem először hangsúlyozta, hogy aki nem a hercegprímás hite és vallásossága alapján értékeli életét és tevékenységét, az téves következtetésekre jut. Ez alkalommal két aspektusát vizsgálta Mindszenty bíboros főpásztori szolgálatának. Elsőként az engesztelés művét és ennek világegyházi alapjait mutatta be, melynek példaképe volt az esztergomi érseki széket is ennek jegyében vállaló hercegprímás. Ezt követően Isten Szolgája közéleti tevékenységét értékelte, mely nem valamiféle túlzás vagy elszigetelt jelenség volt Egyházunk életében, épp ellenkezőleg: a püspöki szolgálattal kapcsolatos ma is fennálló, kétezer éves elvárásoknak a velejárója, miszerint válságos időkben a közjó szolgálata, annak közéleti vonatkozásaival együtt, a főpásztorok sajátos küldetésébe tartozik. Mindszenty bíboros ilyen irányú tevékenysége – mint mondta – rokonítható a XX. század pápai megnyilatkozásaival.

Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes és több felszólaló kiemelte, hogy a hercegprímás személye saját korában a remény alternatíváját jelentette és ma is a remény apostolaként tekinthetünk rá.

Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius is a kiemelkedő főpásztort méltatta, szeminarista emlékeire utalva kijelentette, hogy a magyar bíboros áldozatvállalása beragyogta a sötét XX. századot. Az Egyház függetlenségét, autonómiáját védte, ahogy Szent Becket Tamás és más neves elődei kétezer év óta.

Azzal a különbséggel, hogy míg korábban túlnyomórészt az Egyház és az állam közötti helyes egyensúly megteremtése volt a cél, addig Mindszenty bíboros korában az Egyház létéért, megmaradásáért kellett küzdeni, amikor a keresztény hit és a lelkiismereti szabadság került soha nem tapasztalt mértékű veszélybe.

Mindszenty bíboros ma is megszólít minket. Hitéhez való ragaszkodása, Egyház-hűsége és hazaszeretete nem ellentétesek egymással, épp ellenkezőleg, egymást táplálják és erősítik. A Hit Évében a hercegprímás erre irányítja a figyelmünket, és hiteles példát mutat a legfontosabb értékek védelmében, hogy egész Európa reményt és inspirációt meríthessen belőle.

Bogárdi Szabó István református püspök Mindszenty hercegprímás tevékenységének ökumenikus értékéről beszélt. Mint mondta „a keresztény egyházért vállalt felelősségét soha nem cserélte fel, de nem is állította szembe a magyar nemzetért vállalt felelősségével, és ez fontos református erény is.” Ravasz László püspököt idézte, akinek cselekedetei és szavai a II. világháború utáni években és 1956-ban sok rokonságot mutatnak, de el is térnek a hercegprímás bátor magatartásához képest: „Inkább voltam okos, mint erős”. Okosság és erősség, a Biblia szerint a hit megvalósulásának és megvallásának különböző és egymást kiegészítő útjai. Mindszenty bíboros az erős hit példája minden keresztény számára.

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter az életszentség, mint egyetemes keresztény örökség, bibliai gyökereit vizsgálta. A szent soha nem azt jelentette, hogy tökéletes, hogy hiba nélkül való. Hanem azt, hogy Isten elkülönítette választottját, küldetést bízott rá, és Mindszenty bíboros ezt a küldetést maradéktalanul teljesítette.

Habsburg Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke, és Erdő Péter bíboros ajánlásával Németh László pápai prelátus a boldoggá avatás jelenlegi állásáról számoltak be. Kiemelték a készülő, öt kötetes Positio jelentőségét, és az imádság szükségességét.

Németh László említést tett a Mindszenty-ügy volt római relátorának, Somorjai Ádám atyának a könyveiről, nyilatkozatairól. Ezekben, mint tudjuk, a bencés szerzetes épp a boldoggá avatás kapcsán fogalmazza meg kételyeit. Ezek azonban ma már „nem befolyásolják az eljárás menetét”.

Németh László fontos felvetése és javaslata az is, hogy szükségszerűen szét kellene választani a történeti kutatás és a szentté avatási eljárás illetékességi körét, és tekintetbe kell venni a Magyarországon mindenki másét meghaladó Mindszenty-tisztelet jelentőségét.

Ezzel kapcsolatban Angelo Sodano volt bíboros államtitkár szavait idézte, aki a történeti okfejtések helyett a hercegprímás apostoli elkötelezettségét, Egyházának és hazájának a szolgálatát méltatta. „A mi álmunk – zárta felszólalását a magyar prelátus –, hogy Mindszenty bíborost a boldogok között tisztelhessük. Úgy és akkor, amikor a Gondviselő ezt megadja számunkra.”

Kovács Gergely vice-posztulátor

(vm)