„A libanoni út üzenete” – P. Federico Lombardi SJ eheti Octava Dies jegyzete

Ritkán értik meg és fogadják be ily egyetértéssel és csodálattal a Szentatya üzenetét utazásai alkalmával, mint ebben az esetben. Ellentmondó visszhangokat alig lehetett hallani. Joggal. A hírközlők felelősségérzetének nagyra értékelendő jele volt ez.

A fegyvertelen próféta küldetése, aki kétségek nélkül, határozottan ment, hogy a békéről beszéljen egy konfliktusokkal és heves harcokkal teli időszakban és térségben, az erő és a bizonyosság nem mindennapi üzenete volt. Míg körös-körül továbbra is a hatalom és a fegyverek erejébe vetik a bizalmat és tovább táplálják a határtalan gyűlöletet, addig a párbeszéd és kölcsönös tisztelet szavai, a kiengesztelődésre való meghívás, a más-más vallású fiatalok buzdítása a jövő békés építésére, az igazság világos és csodálatos visszhangjai voltak egy olyan ember ajkáról, aki tekintéllyel szól más, kevésbé hihető vezetőkhöz képest.

Különösen nagy bátorításra ad okot a libanoni muzulmán vallási vezetők vendéglátása, akik nagy tisztelettel és készségesen fogadták a békére, a keresztények és muzulmánok közötti együttműködésre hívó üzenetet saját földjük, a Közel-Kelet békéje érdekében.

A mások vallása iránti tisztelet ötvözze egybe azokat a gondolatokat, szavakat, és a béke gesztusait, amelyekről a pápa ismét beszélt, és amelyekre nagy szükség van mindenki részéről az egész világon annak érdekében, hogy ne tápláljunk felelőtlenül megfékezhetetlen és erőszakos reakciókat. A pápa és a katolikus egyház mindent megtesznek a világ békéjéért, így azok is, akik politikai, katonai vagy kommunikációs eszközökkel rendelkeznek, tegyenek meg minden tőlük telhetőt az emberiség jövője érdekében végzett tevékenységükben.

(hh)