„Ecclesia in Medio Oriente” – Legyetek Krisztus bátor tanúi!

XVI. Benedek pápa Apostoli buzdításának szintézise

A dokumentum összefoglalja mindazt, ami a Közel-Kelet témájában megrendezett különleges püspöki szinódus során elhangzott. A 2010 októberében megtartott összejövetel a szeretetközösség és a tanúságtétel témájával foglalkozott. XVI. Benedek Apostoli buzdítását olasz, francia, angol, spanyol, portugál, német, lengyel és arab nyelven tették közzé. A dokumentum héber szintézise megtalálható a Vatikáni Rádió honlapján.

A buzdítás erőteljes felhívás az egész Közel-Kelet számára, hogy éljen békében, ne feledje gyökereit, továbbá tekintsen a jövőbe reménnyel és dinamizmussal. A dokumentum kifejezésre juttatja XVI. Benedek pápa lelkipásztori gondoskodását a térség iránt, különös tekintettel erre a rendkívül nehéz időszakra.

A három részből álló buzdítást bevezető előzi meg és végkövetkeztetés zárja. Hangsúlyozza, hogy jelentős erőfeszítéssel meg kell szilárdítani a keresztények tanúságtételét a mozaikszerű közel-keleti régióban. Alapvetően fontos tehát az ökumenikus egység, az ősi hagyományú egyházak és a fiatalabb egyházi közösségek közötti kölcsönös tiszteletet jelenti. Fontos továbbá a vallásközi párbeszéd a zsidókkal és a muzulmánokkal, akik a keresztényekhez hasonlóan az egyetlen Istenben hisznek. A buzdítás elítéli a vallásra hivatkozó intolerancia, diszkrimináció, háttérbe szorítás és üldözés minden formáját.

Emlékeztet rá, hogy a keresztények közel-keleti jelenléte nem véletlenszerű, hanem történelmi jellegű és a keresztények jelentősen hozzájárultak a helyi kultúra kialakításához.
A katolikusoknak különösen joguk és kötelességük, hogy részt vegyenek a térség polgári életében. Nem tekinthetik őket másodrendű állampolgároknak. A pápa erőteljes felhívást intéz a vallásszabadság védelme érdekében. A vallásszabadság az összes többi szabadságot magába foglalja, szent és elidegeníthetetlen. Azt jelenti, hogy az emberek megválaszthatják maguknak hitüket, joguk van arra, hogy azt nyilvánosan megvallják, anélkül, hogy életüket kockáztatnák.

XVI. Benedek pápa ezután érinti a laicitás és a fundamentalizmus témáját. A laicitás szélsőséges formájában szekularizmussá válik. Megtagadja, hogy az állampolgárok a közéletben kifejezésre juttassák hitüket és az államot ruházza fel abszolút monopóliummal. Az egészséges laicitás azonban a politika és a vallás megkülönböztetését és együttműködését jelenti egymás kölcsönös tiszteletben tartásával. Ami a vallási fundamentalizmust illeti, a jelenség terjed a jelenlegi társadalmi-politikai bizonytalanság légköre, valamint a vallás helytelen értelmezése miatt is. Arra törekszik, hogy uralkodjon az emberek lelkiismeretén. A pápa arra kéri Közel-Kelet minden vallási vezetőjét, hogy gyökeresen szüntessék meg ezt a jelenséget, amely halálos fenyegetés minden hívő számára.
Az Apostoli buzdítás szembenéz azzal a kulcskérdéssel is, amit a keresztények tömeges elvándorlása jelent. Kétségbeesett helyzetükben, konfliktusok áldozataként, megalázottan arra kényszerülnek, hogy elhagyják szülőföldjüket, annak ellenére, hogy hazájukat évszázadokon át építették. A pápa arra figyelmeztet: a Közel-Kelet keresztények nélkül, vagy csak kevés kereszténnyel, többé már nem lenne Közel-Kelet. A politikusok ne tegyék egyszínűvé a térséget, a főpásztorok pedig segítsék a diaszpórában élő híveket.

A szöveg második része a helyi katolikus egyház főbb kategóriáihoz szól, mint a pátriárkák, püspökök, papok, szeminaristák, Istennek szentelt személyek. A pápa emlékezteti őket a Róma Püspökével való egység, az evangélium bátor hirdetésének jelentőségére, az egyházi javak helyes kezelésére, a feddhetetlen élet tanúságtételére. A Szentatya megerősíti, hogy a papi nőtlenség értéke Isten ajándéka az egyháznak, csakúgy, mint az ősi keleti hagyományt követő nős papok szolgálata. A világi hívek, akik a keresztség révén az egyház tagjai, legyenek merészek Krisztus ügyét tekintve, mozdítsák elő a vallásszabadságot és a személy méltóságának tiszteletben tartását.

A pápa egy külön szakaszt szentel a családnak. Támogatást kér számukra és emlékeztet rá, hogy isteni intézményről van szó, amely egy férfi és egy nő házasságának felbonthatatlan szentségén alapul. A házastársi szeretet egy életre szóló türelmes terv, szemben azokkal az evangéliummal ellentétes életmódokkal, amelyeket napjaink egy bizonyos kultúrája hirdet. A család térjen vissza önazonosságához és legyen valóban családegyház, az ima tanítómestere, a hivatások forrása, az etikai értékek iskolája, a társadalom alapsejtje. A családon belül a nő legyen egyenrangú a férfivel, ne részesüljön hátrányos megkülönböztetésben, mert az ilyen cselekedetek magát Istent sértik.

XVI. Benedek ezután a fiatalok felé fordul: ne szégyelljék keresztény mivoltukat, ápolják barátságukat Jézussal. A modern kor eszközeit használják józanul, ne engedjenek a materializmus csábításának, ne vigyék túlzásba az internetes közösségi oldalak használatát, ami a valódi emberi kapcsolatok szétzúzásához vezethet. A szülők, oktatók és intézmények védelmezzék a kiskorúak jogait, kezdve a fogantatás pillanatától.

Az Apostoli buzdítás harmadik része doktrinális jellegű. A pápa Isten Szavát jelöli meg, mint a szeretetközösség és tanúságtétel lelkét és forrását. Ez segít hozzá a félreértések és előítéletek eloszlatásához. A dokumentum hangsúlyozza a liturgia jelentőségét, amelynek megújulása alapuljon Isten Szaván. A pápa reméli, hogy ökumenikus megegyezésre kerül sor a keresztség szentségének kölcsönös elismerése terén a katolikus egyház és azon egyházak között, amelyekkel teológiai párbeszédet folytat. Fontos a gyakori szentgyónás, továbbá a főpásztorok és a hívek mozdítsanak elő békekezdeményezéseket az üldöztetések közepette is.

A dokumentum ezután emlékeztet rá, hogy az evangelizáció az egyház lényeges küldetése. Ez tehát a közel-keleti katolikusok feladata is. Újítsák meg missziós lelkületüket, amely különösen sürgető kihívás a multikulturális és sokvallású környezetben. Ehhez nagy lendületet adhat a Hit éve. Krisztus példája nyomán az egyház álljon közel a gyengékhez, a szenvedőkhöz és a szegényekhez. A pápa köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik rendkívüli tevékenységet fejtenek ki az oktatási központokban, az iskolákban, a katolikus egyetemeken. Megmutatják, hogy a Közel-Keleten is lehetséges az együttműködés a toleranciára való nevelés révén.

Az Apostoli buzdítás konkrét javaslatokat tartalmaz, mint egy bibliai év meghirdetése, amelyet évente követne egy-egy Bibliának szentelt hét; a kommunikáció új formáinak kifejlesztése, amely alapvetően fontos az evangelizáció szempontjából. A pápa végül azt kéri, hogy a hívek szabadon, korlátozás nélkül elzarándokolhassanak a szent helyekre.

A szöveg utolsó oldalán XVI. Benedek pápa ismét fohászkodik a békéért, amely szorosan kapcsolódik az igazságossághoz, és nem pusztán a háború mellőzését jelenti. A politikusok és a vallási vezetők mindent tegyenek meg, hogy kiküszöböljék a Közel-Kelet lakóinak szenvedését, miközben a keresztények tegyenek egységes és bátor tanúságot Krisztusról. Nem könnyű, de rendkívül lelkesítő tanúságtételről van szó!

(vm)