Testünk és lelkünk egyaránt az örökkévalóságra lett elrendelve

Carlo Liberati érsek, a pompeji Rózsafüzér Királynője Mária-kegyhely pápai delegátusa rádiónknak adott interjújában a Szűzanya mennybevételének ünnepéről elmélkedett:
A halállal megváltozik az élet aspektusa, módozata. Olyan, mintha egy út új tapasztalattal folytatódna. Életünk a halál után felmagasztalódik, mivel arra vagyunk elrendelve, hogy belépjünk a Feltámadás dicsőségébe.

Szűz Mária rendkívüli példaképünk, mert megelőz minket ebben a tapasztalatban. Mi a halálban felismerhetetlenné válunk a Feltámadás napjáig tartó átmeneti szakaszban. Testünk porrá lesz; ebben Máriának nem lehetett része halála után, mivel mentes volt az eredeti bűntől, mivel a Megváltó Krisztus Anyja volt. Az a mód, ahogyan Mária a mennyekbe vétetett, az örökkévalóság sajátja.

Mária mennybevételének ünnepe megerősíti, hogy nem lehet szétválasztani a testet és a lelket az üdvösség felé vezető úton. A halál, a sírban töltött átmeneti szakasz után a dicsőségre vagyunk elrendelve, amely felmagasztal bennünket. A Szűzanyának mindebben azonnal része lett halála után. A Mária-jelenések esetében – Fatimában, Lourdes-ban, Guadalupe-ban, a látnokok egyöntetűen azt állították, hogy nem lehet leírni Mária szépségét, mivel annyira más, annyira magasrendű.

Mária testének megdicsőülése azt tanítja, hogy vissza kell utasítanunk az emberi test megalázásának minden módját? – tette fel a főpásztornak a kérdést rádiónk munkatársa.

Carlo Liberati érsek, a pompeji Mária-kegyhely pápai delegátusa így válaszolt:
A test és a lélek, vagyis az egész személy a végső boldogságra lett teremtve. A főpásztor utalt az olyan szomorú, megalázó és degradáló helyzetekre, mint a prostitúció, a rabszolga-munka, a szabadság elveszítése, az önálló gondolkodás, cselekedet lehetőségének hiánya, a korunk divatjainak, szokásainak, mítoszainak való behódolás, a gyönyör mítoszának uralma. Megállapította, hogy ezeknek semmi közük sincs ahhoz, ami az örökkévalóságban vár bennünket.

Mária testének megdicsőülése közvetlenül „Elszenderülése” után azt tanítja, hogy küldetésünk teljesen különbözik a világ eseményeitől. A fiataloknak meg kell érteniük, hogy túl kell jutniuk a múlandó dolgokon, tekintetüket magasabbra kell emelniük, a csillagok fölé. Ugyanakkor lelkiismeretük és szívük csöndjében kell lehajtott fővel keresniük az olyan értékeket, mint a béke, a kiegyensúlyozottság, a türelem, a szilárdság, a belső tisztaság. Ezek az értékek soha nem mennek ki a divatból, mert örök érvényűek és Isten ragyogásához, Mária szépségéhez közelítenek bennünket.

Ahhoz, hogy keresztények legyünk, igent kell tudni mondanunk az Úrnak. Mária az a teremtmény, aki mindig maradéktalanul igent mond Istennek, aki hívja őt. A szentolvasó a tökéletesség egyik eszköze – mondta végül rádiónknak adott interjújában Carlo Liberati érsek, a pompeji Rózsafüzér Királynője Mária-kegyhely pápai delegátusa.

(vm)