A görög-melkita pátriárka köszöntője XVI. Benedek pápa közelgő libanoni látogatása alkalmából

Üdvözöljük a Szentatyát a görög melkita egyházban és abban a harissai Szent Pálnak szentelt templomban, amely a konstantinápolyi Isteni Bölcsesség bazilika tervei alapján épült és a Szent Pál Missziós Társaság tulajdonában van. A Világosság Keletről jön – állapítja meg III. Gregorios pátriárka. A Szentatya azért látogat Libanonba szeptember 14-16. között, hogy megerősítse a keleti püspököket szeretetével és közzé tegye a közel-keleti szinódus utáni apostoli buzdítását. A keleti főpásztorok pedig kölcsönösen meg akarják erősíteni a pápát és szeretett nyugati testvéreiket a hitben. Így keletiek és nyugatiak együtt alkotjuk az egy, szent és apostoli egyházat.

Az apostoli buzdításnak „Szeretetközösség és tanúságtétel” a címe, ami egyaránt lehet keresztény és muzulmán jelszó. Olyan mottó ez, amelyet az arab világ minden közösségének meg kell élnie az egymással való kapcsolatban – hangsúlyozza a melkita pátriárka. Megvalósítása eltávolítja majd az iszlám- és keresztényellenességként is ismert félelmet. Megerősítheti továbbá a békés együttélést és a vallás-, az istentiszteleti- és lelkiismereti-szabadság értékeit, az állampolgárság kérdését és a muzulmán-keresztény párbeszédet.

III. Gregorios pátriárka ezt követően utal köszöntőjében az izraeli-palesztin konfliktusra, amely aggodalmat keltett a közel-keleti szinódus résztvevőiben is. Ez a probléma jelentős befolyással van az egyház helyzetére az arab világban. Azzal a kéréssel fordul a pápához, hogy a Szentszék erkölcsi és diplomáciai vezetése továbbra is álljon ki a Palesztin Állam teljes nemzetközi elismerése mellett. Ez összhangban van a nemzetközi közösség határozataival és a nemzetközi törvényességgel. Megvalósulása a méltányosság, az igazságosság bátor cselekedete lenne, amelyre a mai világban nagy szükség van, hiszen a politikai igazságtalanság féktelenül eluralkodott. Ilyen körülmények között is a Szentszék a világraszóló igazságosság élvonalában áll – mutat rá a pátriárka.

Az izraeli-palesztin konfliktus megoldása biztosíték lenne az arab világ összetett problémáinak megoldására illetve a keresztények elvándorlásának lelassítására. Egyben megerősítené a keresztények jelenlétét Közel-Keleten, amely a kereszténység bölcsője. Képessé tenné őket arra, hogy tovább folytassák történelmi szerepüket és küldetésüket a muzulmánokkal együtt egy szabadabb, méltóságosabb, nyitott, fejlett és virágzó élet érdekében. A Palesztin Állam elismerése elősegítené a poszt-szinodális apostoli buzdításban megfogalmazottak megvalósítását. Egyben előkészítené az utat egy valós arab tavasz, egy igazi demokrácia és forradalom számára, amely képes megváltoztatni az arab világ arculatát és békét teremt a Szentföldnek, a Közel-Keletnek és a világnak.

Végül III. Gregorios pátriárka kiemeli a görög-melkita pátriárkátus és a Róma közötti állandó szeretetközösséget illetve a keresztény egység fontosságát. A világnak szüksége van az egyházra, hogy mindkét tüdejével lélegezni tudjon; a hitre, hogy tiszta, örömteli és szép maradjon, és ezáltal megújuljon. Így majd megvalósul a hit, remény és szeretet civilizációja.

(sv)