„Isten az emberiség pásztora” – a Szentatya vasárnapi Úrangyala imádsága
XVI. Benedek vasárnap délben Castel Gandolfo-ban az Úrangyala elimádkozása előtt a
vasárnapi evangéliumhoz fűzte elmélkedését: „Isten az emberiség pásztora”- ezt a bibliai
hasonlatot fejtette ki. Isten életet akar adni nekünk, jó legelőkre akar vezetni,
ahol táplálkozhatunk és megpihenhetünk. Ezt akarja ma is minden apa és anya gyermekeinek:
jót, boldogságot, kiteljesedést. „A mai evangéliumban Jézus úgy mutatkozik be, mint
Izrael háza elveszett juhainak jó pásztora. Az őt hallgató népre, hogy úgy mondjuk
„pásztori” tekintetet vet. Ezt olvassuk: „Amikor kiszállt a bárkából, Jézus meglátta
a hatalmas tömeget, és megesett rajta a szíve, mert olyanok voltak, mint a pásztor
nélküli juhok” (Mk 6, 34, vö. Ez 34, 5). Jézus megtestesíti Istent, a Pásztort prédikálásával,
cselekedeteivel: gondoskodik a betegekről és a bűnösökről, minden elveszettről (v.ö
Lk 19, 10), hogy az Atya irgalmasságába mentse őket.
Benedek pápa itt emlékeztetett
Mária Magdolnára, akinek liturgikus emléknapját kiszorította a vasárnapi ünnepi liturgia.
Az ’elveszett bárányok’ közé tartozott, akiknek Jézus üdvösséget hozott, egy asszony,
a Galileai-tó partján fekvő Magdalából származó Mária, akit ezért Magdolnának neveznek.
Szent Lukács evangélista (8, 2) azt írja, hogy Jézus hét ördögöt űzött ki belőle,
vagyis megszabadította a gonosz rabszolgaságából. Miben is áll a mély gyógyulás, amelyet
Isten művel Jézus által? – tette fel a kérdést a pápa. Válasza: az igazi, teljes békében,
amely a személy kiengesztelődése önmagával és minden kapcsolatában: Istennel, másokkal,
a világgal. A gonosz mindig le akarja rombolni Isten művét, a megosztottságot hintve
el az emberi szívben, a megosztást a test és a lélek, az ember és az Isten között.
A gonosz a háborúskodást hinti el, Isten békét teremt. Itt a pápa Szent Pált idézte
(Ef 2, 14): Krisztus „a mi békességünk, aki a kettőt eggyé tette, és a közöttünk lévő
válaszfalat, az ellenségeskedést lebontotta saját testében.” A gyökeres kiengesztelődést
Jézus, a jó Pásztor szerezte meg, így lett „Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét”
(Jn 1, 29).
„Kedves Barátaim! - mondta rövid beszéde végén a pápa – ezek a
szavak megremegtetik szívünket, mert kifejezik legmélyebb vágyakozásunkat, megmondják,
miért lettünk: az életért, az örök életért! Akik, mint Mária Magdolna, megtapasztalták
Istent saját életükben, megismerték békéjét.
Az Úrangyala elimádkozása és az
áldás után a Szentatya a világnyelveken köszöntötte látogatóit, pár mondatban összefoglalta
elmélkedését, és emlékeztetett arra, hogy néhány nap múlva kezdődnek Londonban a XXX.
Nyári Olimpiai Játékok. „A világsport legnagyobb eseménye lesz ez, amelyen a világ
sok nemzetéből számos atléta vesz részt, így erős szimbolikus értéke is van. Ezért
a katolikus egyház különleges rokonszenvvel és figyelemmel kíséri e játékokat. Imádkozzunk,
hogy Isten akarata szerint a Londoni Olimpia legyen a föld népei közötti testvériség
igazi megtapasztalása.”
Angol nyelven a pápa emlékeztetett a Denver külvárosában
történt esztelen mészárlásra, és részvétét fejezte ki a tanzániai Zanzibar közelében
történt hajótörés elsüllyedt áldozatai hozzátartozóinak és barátainak, és imáiról
biztosította őket. (Emlékeztetünk rá, hogy a szerdán elsüllyedt kompnak 68 halálos
áldozata van és 77-en eltűntek.)