„Magyarország és a Római Szentszék” – Stúdióbeszélgetés Tusor Péterrel
Tanulmánykötet a 60.
születésnapját ünneplő Erdő Péter bíboros, magyar prímás esztergom-budapesti érsek
tiszteletére
Tusor Péter a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi
Intézetének docense nyaranta rendszeresen felkeresi szerkesztőségünket, mivel immár
16 éve a Vatikáni Levéltárban végez kutatásokat, ahogy ezt a vatikáni-magyar történeti
könyvsorozat – Collectanea Vaticana Hungariae – is bizonyítja. Most jelent meg Tusor
Péter szerkesztésében a sorozat legújabb, nyolcadik – (a nagy formátumú kötetek sorában
11.) - kötete, amelynek címe: „Magyarország és a Római Szentszék” (Források és távlatok)
- Tanulmányok Erdő bíboros tiszteletére.
A belső kezdőlapon latinul ez áll
Erdő Péter bíboros címere felett: „Em.mo ac Rev.mo Domino Petro Cardinali Erdő – Primati
Hungariae, Archiepiscopo Strigonio-Budapestinensi – sexagenario cordicitus dicatum”.
Tusor
Péter docens, egyháztörténész a közelmúltban megnyerte a MTA öt évre szóló százmilliós
nagyságrendű pályázatát. Ennek köszönhetően a BTK-n működő MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti
Kutatócsoport az Erdő Péter bíboros által 1999-ben alapított egyetemi Egyháztörténeti
Kutatócsoporttal szorosan együtt fog működni – olvassuk a Pázmány Péter Katolikus
Egyetem BTK honlapján.
A kötet szerkesztője az interjúban rámutat a kiadvány
céljára: körképet nyújt a vatikáni magyar kutatások jelenlegi állásáról, irányairól.
A tanulmánykötetben jelentős helyet foglal el a XX. század. Ebből a részből
a Mindszenty bíboros születésének 120. évfordulójára emlékező jubileumi évben kiemeljük
azt a tanulmányt, amelyet Balogh Margit írt „A szentszéki- magyar kapcsolatok a koalíció
évében” címmel.
Ebben többek között ezt olvashatjuk: az egykori szovjet iratok
arról árulkodnak, hogy Moszkvában nemcsak a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását,
de a magyar kommunisták konkordátumra irányuló útkereséseit is ellenezték. Rákosi
Mátyás a cikk szerint kénytelen volt kínos magyarázkodással bejelenteni 1948. október
23-án az akkori szovjet nagykövetnek, hogy soha nem gondolta komolyan a Vatikánnal
folytatandó tárgyalásokat, csupán taktikai megfontolásból űzött játékot a katolikus
főpapokkal, hogy rávegye őket: mondjanak le bizonyos jogaikról. Tusor Péter rámutat:
most már tudományosan is végérvényesen bizonyított a tény, hogy Rákosiék szét kívánták
zúzni az egyházat.
A rendkívül érdekes tanulmánykötet nem pusztán szakemberekhez
szól, hanem élvezetes olvasmányt nyújt mindenki számára, akit érdekelnek történelmünk,
egyháztörténelmünk eddig ismeretlen fejezetei.