„Kicsoda Jézus, az ács fia?” – P. Szabó Ferenc SJ elmélkedése az évközi 14. vasárnapra

Jézus názáreti látogatását és a városka lakóinak, rokonainak csodálkozását, botránkozását és elutasító magatartását mind a három szinoptikus evangélium feljegyezte. A már nagyhírű próféta visszatér lakóhelyére, ahol nevelkedett, ahol úgy ismerték meg, mint Józsefnek, az ácsnak a fiát. Most a zsinagógában tekintéllyel tanít, ismeri az írásokat. Honnan vette tudását, bölcsességét ez a volt falusi munkáslegény? Igazában itt is, meg más jeleneteknél is, rokonai nem értik, még édesanyja és testvérei sem, hogy mi történt a názáreti Jézussal, hogy fellépett prófétának. Arra is gyanakszanak, hogy megzavarodott.

Itt is és számos különböző helyzetben - pl. a farizeusokkal, az írástudókkal és a főpapokkal való vitatkozások alkalmával – az evangéliumok alapvető kérdése merül fel: Kicsoda ez a Jézus, aki tekintéllyel tanít, megváltoztatja a mózesi törvényt, áthágja a tisztálkodási és a szombat megtartására vonatkozó előírásokat, csodákat tesz: gyógyít, halottakat támaszt fel? Igazában a választ e kérdésre Jézus egész élete, tanítás és tettei, végső soron halála és feltámadása adja meg. Illetve véglegesen csak a pünkösdkor elküldött Szentlélek megvilágosítására ismerik fel Jézus misztériumát még közvetlen követői, az apostolok is. Az újszövetségi könyvek és az első századok vitái az eretnekekkel, illetve az első egyetemes zsinatok fejtik ki, fogalmazzák meg az Egyház hitét.

Kicsoda Mária fia, az ács (Mk 6, 3), ill. az ács fia (Mt 13, 55), József fia (Lk 4, 22)? Hogyan értelmezzük a Jézus testvérei (Jn 7, 2) kifejezést? Jó lesz, ha röviden megvizsgáljuk e kérdést, hiszen nemcsak a tudományos munkákban, de mindennapi kapcsolatainkban is, pl. protestánsok körében, felvetődik. Herbert Haag Bibliai lexikon-a (861-866) megjegyzi, hogy napjainkban szinte valamennyi protestáns exegéta azt tartja, hogy Máriának és Józsefnek Jézus után születtek gyermekei. E feltevés mellett felhozható néhány érv, de alaposabb vizsgálat alapján el kell vetnünk, magára a Szentírásra és az őskeresztény hagyományra támaszkodva. Leegyszerűsítve a következőket mondjuk Haag lexikona nyomán. Márk nem ír Jézus születéséről és gyermekségéről. Máté és Lukács világosan állítja, hogy Jézus szűz Máriától született a Szentlélek erejéből, tehát nem József fia, amint azt a názáretiek vélték, bár törvényesen Józsefnek volt eljegyezve, aki angyali intésre magához vette az áldott állapotba jutott leányt.

Az elsőszülött (Lk 2, 7) kifejezést és Jézus testvéreinek többszöri újszövetségi említését egyes kritikusok úgy értelmezték, hogy Mária Jézus megszülése után nem őrizte meg szüzességét. De az „elsőszülött” cím minden esetben megillette az első fiút, akár született utána testvér, akár nem. Az Újszövetségben nincs szó Mária és József fiairól (leányairól), amikor Jézus „testvéreiről” találunk említést. A hagyomány (egyházatyák) szerint tehát Jézus rokonairól, unokatestvéreiről van szó. Emelett szól Mk 15, 40 is: a Golgotán az asszonyok között ott van „Mária, az ifjabb Jakab és József anyja”, de ez a Mária nem azonos Jézus anyjával. A szemita szövegekben gyakori a távolabbi rokon testvérként való említése, hiszen a héberben és az arámban nem is volt külön „unokafivér”, „unokanővér” értelmű szó. A Septuagintában, tehát az Ószövetség görög fordításában 20 helyen szerepel az adelphosz „unokafivér, rokon” értelemben. Az újszövetségi görög adelphosznak is ez a jelentése. Az arámul beszélő ősegyház is átvette az arám szóhasználatot, és Jézus testvéreiről beszél. Abból, hogy az evangéliumok Lk 2. fejezete után hallgatnak Józsefről, Jézus nevelőatyjáról, arra lehet következtetni, hogy Szent József korán meghalt. Halála után Mária a fiával beolvadt legközelebbi rokonai családjába. E családnak Jézussal együtt felnövekvő gyermekeit a helybeliek nem is nevezhették másként, mint testvéreinek.

Befejezésül idézzük fel Mk 3, 31-35//Mt 12, 46-50// Lk 8, 19-21 jelenetét, amikor a tömeghez beszélő Jézusnak jelentik: „Anyád és testvéreid kint állnak és keresnek.” Mire Jézus ezt válaszolja a tömegre mutatva: „Ezek az én anyám és testvéreim! Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az mind testvérem, nővérem és anyám.” Jézus számára nem a test-vér rokonság a lényeges, hanem az isteni hit és szeretet által létrejött természetfeletti kapcsolat. Azoknak adja az istenfiúi életet, akik hittel befogadják Őt, a megtestesült Igét, akik Istenből újjászülettek.(Vö. Jn 1, 12-13)

(Mk 6,1-6)