„Az a humanizmus, amely kirekeszti Istent, embertelen humanizmus” – utalt XVI. Benedek tanítására Erdő Péter bíboros

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke június 5-én, kedden délután mondta el megnyitó beszédét a harmadik európai katolikus-ortodox fórumon, amelyet Lisszabonban tartanak a hit és a gazdasági válság témájáról. Európát a nagy jólét korszaka után most pénzügyi és gazdasági válság sújtja, amely valamilyen módon mindenkit érint – kezdte felszólalását a CCEE elnöke. A jelenlegi helyzet alapján megállapíthatjuk, hogy egyszerre etikai, erkölcsi, sőt antropológiai válságról van szó. Az egyház társadalmi tanítása szerint a személy áll a szociális és gazdasági élet középpontjában. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy a személyeket adószámmá fokozzuk le, mint ahogy ez napjainkban gyakran előfordul. Ahhoz, hogy kijussunk a válságból, ismét a személyből kell kiindulnunk – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke.

A jelenlegi válság emlékeztessen mindenkit arra, hogy felelős minden ember iránt. Az igaz, hogy az új technológiák segítik életünket, de az élet nem korlátozódik technológiákra, sőt, alkalmat adhatnak a személy elidegenedésére, arra, hogy eltávolodjon spirituális valóságától.

A politika, a gazdaság, valamint a technológiák, ha nem a személyt és javát szolgálják, embertelenné válnak, és boldogság helyett elpusztítják a személyt.

Erdő Péter bíboros utalt a kelet-európai országok példájára. Nemrégen ezek az országok olyan rezsimben éltek, amely azt hitte, hogy meg tudja oldani a gazdasági problémákat az emberekre kényszerített, uralkodó ideológia által. Azt hitték, hogy ezáltal válságmentes társadalmat építenek. Az ideológiák helyett azonban a személy és a társadalom hiteles valóságát kell felismernünk minden dimenziójában. Krisztus kinyilatkoztatása azt tanítja, hogy csak a szeretet, tehát az ingyenesség képes bizalmat és szolidaritást ébreszteni, amelyek nélkül a társadalmak összeomlanak. Irgalmasnak kell lennünk, követve mennyei Atyánk példáját. Emberi és keresztény magatartásunk végcélja a túlvilágon van, nem a földi élet keretein belül.

Erdő Péter bíboros ezután a családról, mint a társadalom alapsejtjéről szólt. Teremtőnk is egy férfi és egy nő házasságán alapuló, az életre nyitott családban akart megszületni. A család az a hely, ahol először megtapasztaljuk a szeretetet, megtanulunk szeretni és felfedezzük életünk értelmét, valamint a közösségi életet.

Vajon az Európát sújtó gazdasági és demográfiai válságnak nem közös-e a gyökere? – tette fel a kérdést a CCEE elnöke.

Beszédében arra intett: az egyház, követve Jézus tanítását, legyen mindig tudatában hivatásának és közeledjen a szenvedőkhöz, a legszegényebbekhez, minden rászorulónak nyújtson konkrét segítséget. Erről számos keresztény mű tanúskodik.

Végül Erdő Péter bíboros idézett XVI. Benedek pápa Caritas in veritate k. enciklikájából: „Az Isten előtti kitárulkozás megnyit minket, hogy ugyancsak nyitottak legyünk testvéreinkkel és a világgal szemben, és ezt szolidáris és örömteli feladatként éljük meg. Ellentétben áll ezzel, az Istennel szembeni ideológiai elzárkózás és a közömbösség ateizmusa, amely megfeledkezik a Teremtőről, és ezzel azt kockáztatja, hogy az emberi értékeket is elfelejti: ez a szemlélet ma Istent a fejlődés legfőbb akadályaként mutatja be. Az a humanizmus, amely kirekeszti Istent, embertelen humanizmus. Csak az Abszolútum felé nyitott humanizmus vezethet minket a társadalmi és polgári életformák támogatásában és megvalósításában a struktúrák, az intézmények, a kultúra és az ethosz területén, olyan humanizmus, amelyben oltalmat lelhetünk azzal a veszéllyel szemben, hogy divatok és a pillanat foglyaivá váljunk” (78. pont).

(vm)