Június 3-án vasárnap Besançonban Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Kongregáció
prefektusa boldoggá avatta Jean-Joseph Lataste dominikánus szerzetest. A 19. század
közepén élt Lataste atya 31 évesen lett pap, miután elvesztette menyasszonyát, nővérét
és mostohaanyját. Domonkosrendi szerzetesként egy évvel a szentelése után tett látogatást
Cadillac sur-Garrone női börtönében. Pusztán engedelmességből ment oda, nem is hitt
igazán ebben a küldetésében, de a 400 női fogoly hite nagyon megdöbbentette. Lataste
atya az Eucharisztia embere volt, rendszeresen és sokat imádkozott az Oltáriszentség
előtt, gyakorta éjszakákon át.
Egy ilyen alkalommal kapta a gondviselő Istentől
a küldetést, hogy alapítson női szerzetesrendet a fogvatartott nők lelki gondozására.
Tette ezt a janzenizmus korában Franciaországban, amely szerint az Isten csak a kiváltságosoknak
ad kegyelmet egyfajta eleve elrendelés jegyében. Ezzel a lelkiségi irányzattal teljesen
szemben állt Lataste atya kezdeményezése, aki Mária Magdolna iránti nagy tiszteletével
könnyen meglátta a szenvedő lelkekben az isteni kegyelem csíráit. Gyakorta buzdította
a női foglyokat arra, hogy börtönéveiket tekintsék egyfajta klauzúrás szerzetesi életnek
és az imádságból, az Oltáriszentségből merítsenek erőt. Másfél századdal korábban
II. János Pál pápa előtt bátran hirdette az isteni irgalmasság erejét és ennek a jegyében
tudta megalapítani a Betániai Domonkos Nővérek Kongregációját, amely a női bebörtönzöttek
emberi és lelki megmentését tűzte ki apostoli feladatául.