2012-05-27 16:25:19

A XX. század konvertitái - P. Szabó Ferenc SJ sorozata: Sigrid Undset, a Nobel-díjas norvég írónő katolizálása


RealAudioMP3 Manapság, a terjedő feminizmus, a házasság és családellenes irányzatok korában, Sigrid Undset norvég regényíró konvertita élete, küzdelmes sorsa a női hivatás, az anyaság példaképe lehet. Sigrid Undset kezdetben a tisztviselőnő érdektelen életét folytatta, úgy gondolta: élete házasság és család nélkül is teljessé válhat. Később mégis férjhez ment egy elvált férfihez, gyermekei születtek, majd felbomlott házasságuk.

Röviden vázolom életútját, és főleg megtérése történetére, indítékaira világítok rá. Sigrid Undset nem Norvégiában született 1883-ban, bár később kiváló norvég állampolgár lett, hanem Dániában. Édesanyja ugyanis egy dán jogtudós leánya volt. Eredetileg evangélikus volt, de gyermekeit minden vallási befolyástól mentesen nevelte. Édesapja norvég parasztcsaládból származó történész, vallásos neveltetése ellenére hitetlen volt. Sigrid még tizenegy éves sem volt, amikor édesapja meghalt. Regényeiben később megírta a férjüket elveszített anyák és apátlan árvák drámai sorsát. A fiatal lány részt vett az egyházközségi bérmálási előkészületen, de nem tetszett neki a lelkész felfogása, általában nevelői nézetei a kereszténységről, Jézus Krisztusról, akiben már csak tökéletes embert láttak, de istenségét tagadták.
A fiatal Sigrid mást vallott, bár még nem az Egyház teljes hitét:

„Anélkül, hogy bármiféle bizonyítékot kerestem volna, bebizonyítottnak tekintettem, hogy a történeti Jézus, vallási lángelme volt, akit belső megérzései több fokozaton át elvezettek az emberek közötti Isten eszméjéhez…De nem gondoltam rá, hogy bármi jelentősége lehetne számomra annak, miszerint egy fiatal zsidó tizenkilenc évszázaddal ezelőtt a bűnök bocsánatát hirdette meg az embereknek, amikor azt mondta: ’Ki vádolhat engem bűnnel közületek?’…”

Sigrid Undset időközben titkárnői szolgálatba lépett, mint lánynak semmi kilátása nem volt. Ezért az írásba menekült. Elbűvölte az angol irodalom. Anglia mellett a franciák felé fordult, minthogy franciául kitűnően beszélő édesanyja korábban már megszerettette vele a francia kultúrát. A liberális feminista mozgalmak kezdeti időszaka volt ez. Martha Oulie c. regénye hősnője kizárólag a szerelnek él, és tudatosan válik hűtlenné. Hamarosan megjelenik A boldog kor c. regénye. Felszámolja titkárnői állását és elkezd utazni. Rövid időt tölt Németországban, majd Róma felé veszi útját. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Svarstad festőművésszel.

Római élményei megjelennek Jenny c. regényében. A protestáns hősnő így vallott a katolikus egyházról: „Sohasem vontam kétségbe, hogy a katolikus egyház azonos a Krisztus alapította Egyházzal. A katolikus egyház tekintélyének kérdése számomra egyes egyedül Krisztus tekintélyének kérdése volt. A reformáció történetét mindig a kereszténység elleni lázadásnak tekintettem még ott is, ahol ezt a mozgalmat a jámbor szándékú, jóakaratú hívők és keresztények indították el…”

A Jenny megjelenése után Sigrid Undset polgári házasságot köt Antwerpenben Svarstad festőművésszel, aki elvált férfi volt, első házasságából három gyermeke született. Sigrid újra Angliába, majd Rómába utazik. Itt születik meg első gyermeke: a kislány beteges, és rövidesen meghal. A gyermek elvesztése volt az írónő legsúlyosabb keresztje, de ugyanakkor felszabadítja az érzelemvilágában rejtett gyengédséget és szeretetet is. Az anyaság élménye kiteljesíti egyéniségét. Ragyogó lapokat ír a női hivatásról, megbotránkoztatva a skandináv feministákat. Sigrid Undset az Oslo melletti Ski-ben teremtett otthont családjának. 1914-ben megjelent Tavasz c. regénye himnusz az otthonról.

Az első világháború alatt tanulmányozza az egyház történetét. Mint tudós édesapja, nagyon igényes, alapos a kutatásban, ellene szegül a divatos ideológiáknak. Anélkül, hogy szemet hunyna a katolikus egyház történetének szégyenfoltjai előtt, egyre inkább vonzódik a katolicizmus értékeihez. A kegyelem működése lassan kiteljesedik ebben az igazságot őszintén kereső lélekben. Sigrid Undset teljesen megbizonyosodott arról, hogy egyedül Krisztus igazsága szabadít föl bennünket. Egy katolikus pap készítette elő az áttérésre. 1924. november 1-én, Mindenszentek ünnepén fogadta be hívei közé a katolikus egyház. Ezt vallotta: „Mivel hiszek Jézus Krisztus istenségében, aki mindnyájunkat teremtett, hiszem, hogy egyházát olyannak alapította, amilyenre nekünk, embereknek szükségünk van.” A következő évben visszatért Olaszországba, a húsvéti ünnepeket Rómában élte át, megtapasztalta az egyház egyetemességét, a szentek közösségének nagyszerűségét.

Nem folytatom az írónő küzdelmekkel teli életének további alakulását. Mivel férje elvált volt és még élt első felesége, vele nem köthetett katolikus házasságot. Különváltan éltek. Sigrid Undset megírta legnagyobb regényeit: a Christine Lavransdatter triptichonját és a négykötetes Olaf Audunssen-t. Mindkét regény egyénien jellemzett, látszólag a középkorban élő szereplői a modern életérzést és problémákat hordozzák. Sigrid Undset regényírói munkásságáért 1929-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat. A díj hatalmas összegét nagylelkű adományokra fordította.

A második világháború alatt mindkét fiát behívták katonának. Anders elesett egy ütközetben. A németek közeledtével Svédországba, majd 1940 nyarán Hans fiával Moszkvába és onnan Japánon keresztül San Franciscóba repült, később pedig New Yorkba. A háború végén tért haza Norvégiába. 1949. június 10-én temették el fia és kislánya mellé.








All the contents on this site are copyrighted ©.