„Nem létezünk, de jelen vagyunk” – a katolikusok élete Törökországban, interjú az isztambuli apostoli vikáriussal

Louis Pelâtre püspök, isztambuli apostoli helynök negyven éve él Törökországban és 20 éve püspökként szolgál. A helyi keresztény közösség életéről nyilatkozott műsorunknak hangsúlyozva, hogy az utóbbi években pozitív irányban fejlődnek a katolikusok életkörülményei a muzulmán országban. Elmondta, hogy az elmúlt hetekben pl. a katolikus püspökök (Törökország szentszéki nagykövetének kérésére) meghívást kaptak az új alkotmánnyal kapcsolatos megbeszélésekre, amely annak jele, hogy a katolikus közösség elfogadott a térségben. Az egyik jelentős probléma az egyház ingatlan javait érinti, nem pedig a helyi lakossággal való kapcsolatokat. Évtizedek óta kérjük a katolikus egyház jogállásának elismerését Törökországban, mivel jogilag itt nem létezik a katolikus közösség. Az új alkotmányról szóló egyeztetések pozitív előrelépést jelentettek ezen a téren – magyarázta az isztambuli apostoli vikárius.

A katolikus egyház életét hogyan befolyásolja az, hogy jogilag nincs elismerve? – hangzott munkatársunk kérdése.

Louis Pelâtre püspök elmondta, hogy a hívek mindennapi életében ez nem jelent nagy problémát, hanem sokkal inkább gondot okoz az egyház, mint intézmény számára. Példaként kifejtette, hogy az egyházmegye püspökeként nem nyithat bankszámlát az egyházmegye nevében, mivel jogilag az nem létezik. Emellett az ingatlan javak helyzete is nagyon bonyolult. A katolikus egyház templomai már léteztek a köztársaság előtt is, de sajnos a helyzet a változásokkal csak tovább nehezedett. Minden valószínűség szerint az egyház jogállásának tisztázása sem jelentene megoldást az ingatlanok rendezéséhez – fejtette ki az isztambuli apostoli vikárius.

Végül a francia püspök a vallásszabadsággal kapcsolatban elmondta, hogy a katolikusokat istentiszteleti szabadság illeti meg Törökországban, amelynél jóval többet jelent a vallásszabadság. A katolikusoknak pl. nincs joguk ahhoz, hogy ifjúsági egyesületeket alapítson, mivel azoknak nem lenne semmiféle jogi értékük. A törökök prozelitizmustól tartanak, nem akarnak egy török katolikus egyházat – állapította meg az isztambuli vikárius. Azon kevés személyek, akik katolikus vallásra tértek, nagy nehézségekkel néznek szembe elsősorban családjukkal, amely általában nem fogadja el a változást – mondta végül Louis Pelâtre püspök, isztambuli apostoli helynök a törökországi katolikus közösség életéről adott interjújában.

(hh)