Kompendium a gyűlöletbeszédről az EU 27 tagországának törvényei alapján: az európai dokumentumokban nem létezik konkrét definíciója a fogalomnak

Egyre gyakrabban halljuk a gyűlöletbeszéd (hate speech) kifejezést a mindennapokban, az európai dokumentumokban azonban nincs konkrét definíciója. A gyakorlati esetekben való használata pedig teljesen szubjektív megítéléseken alapul. Egy új inkvizíciónak is tekinthető, amely viszont senkinek nem segít. A bécsi székhelyű Alliance Defense Fund (Szövetségvédelmi Alapítvány) júliusban teszi közzé azt az angol nyelvű kompendiumot, gyűjteményt, amelyben az EU 27 tagországának törvényeit és az adott országokban a gyűlöletbeszédhez kapcsolódó konkrét jogi eseteket megvizsgálva általános képet nyújt a gyűlöletbeszédet érintő törvénykezésről a kontinensen. Az Alapítvány célja az Evangélium hirdetése a vallásszabadság, az élet szent mivolta, a házasság és a család jogi védelmén keresztül.

A kompendium kiadása kapcsán beszélgettünk a kanadai Roger Kiska-val, aki Pozsonyban él és az Alliance Defense Fund jogi tanácsadója Bécsben. Nemzetközi perek specialistája az európai jog terén. Korábban a Törvény és Igazságosság Európai Központjánál (ECLJ) dolgozott Strasbourgban mint jogi tanácsadó.

A júliusban megjelenő gyűjteményről nyilatkozva elmondta, hogy első alkalommal kerül sor a történelemben egy ilyen adatbázis összeállítására. Nem minden európai országnak van a gyűlöletbeszédre vonatkozó törvénye, de a véleménynyilvánítást minden törvénykezés szabályozza. A kompendiumban elemzik ezeket a törvényeket és a hozzájuk kapcsolódó kiemelkedő jogi eseteket minden EU tagállamban.

A gyűlöletbeszédnek nem létezik definíciója az Európai Unió dokumentumaiban – állapítja meg Roger Kiska. Ezen a téren az Emberi Jogok Európai Konvenciójában meghatározott minimum irányelvek nyújtanak viszonyítási pontot, amelyek szerint engedélyezett a sokkoló, támadó vagy zavaró véleménynyilvánítás. Ugyanakkor a Cipruson és Németországban létező gyűlöletbeszéd törvények teljesen szubjektívek, a személy szubjektív véleményére alapoznak. Ha ez a személy túl érzékeny és bármilyen kifejezést sértésként értékel, könnyen gyűlöletbeszéddel bélyegezhet meg másokat. Ha ezek az esetek Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bíróságára kerülnének, nem valószínű, hogy kiállnák az Emberi Jogok Európai Konvenciója alapján végzett részletes vizsgálatot. Éppen ezért határoztunk a gyűlöletbeszédről szóló kompendium összeállítása mellett, hogy rávilágítsunk a jogi hiányosságokra a különböző európai törvényekben – hangsúlyozta az Alliance Defense Fund jogi tanácsadója.

Ha nem létezik konkrét definíciója a gyűlöletbeszédnek, akkor milyen alapon kezeli az ehhez kapcsolódó jogi eseteket az Emberi Jogok Európai Bírósága? Erre a kérdésre válaszolva Roger Kiska elmondta: a Konvenció 10. cikkelye alapján, ami a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának biztosításából indul ki. Ha egy kormány a gyűlöletbeszédre vonatkozó törvény kapcsán Strasbourghoz fordul, ott abban a kontextusban vizsgálják majd az ügyet, hogy megsértette-e a 10. cikkelyben foglaltakat. A jogi tanácsadó annak a reményének adott hangot, hogy a kompendium által sikerül visszatérni a 10. cikkely véleménynyilvánításról szóló meghatározásának eredeti korlátaihoz, mert jelenleg olyan irányzat uralkodik, amely éppen ezt ellenzi, és jelentősen korlátozni akarja a szólásszabadságot.

Roger Kiska felhívta a figyelmet, hogy Európában is léteznek blaszfémia törvények, pl. Írországban, ahogy az Európa Tanács 47 tagországa közül néhányban is. Ezek a gyűlöletbeszéd-törvényekhez hasonlóak, mert mindkettő abból a feltételezésből indul ki, hogy az állam a döntőbírója annak, hogy mi az, ami elfogadható beszéd, vélemény és mi az, ami nem.

Arra vonatkozóan, hogy hogyan tehetünk különbséget a gyűlöletbeszéd és a szólásszabadság joga között, a jogi tanácsadó kijelentette: ez egy hatalmas probléma. Számos definíció létezik a kérdést érintően. Az egyik szerint a gyűlöletbeszéd az, ha valaki súlyos és előítéletekkel teli megjegyzést tesz. A másik szerint viszont engedélyezett a sokkoló, támadó vagy zavaró véleménynyilvánítás joga. Akkor ki döntheti el, hogy mi a súlyos és előítéletekkel teli megjegyzés és mi a sokkoló, sértő megnyilatkozás a szólásszabadság valódi jelentésének összefüggésében? – tette fel a kérdést Roger Kiska. Ez tehát nagyon önkényes döntés és ezért küzdünk keményen a nagyobb szabadság és nem a korlátozó értelmezés szerinti meghatározás figyelembe vételéért. Ha ugyanis elkezdjük korlátozni a szólásszabadságot, ez a gondolkodás és a lelkiismereti szabadság korlátozásához is vezet.

További információkat találnak az Alliance Defense Fund munkájáról az Alapítvány honlapján: www.alliancealert.org és www.alliancedefensefund.org


(sv)