A Pápai Magyar Intézet növendékei Veronában – Tóth Tamás atya, az intézmény rektorának beszámolója

A Pápai Magyar Intézet idei tavaszi kirándulásán Veronába, az Intézet olasz növendéke, a patrisztikából doktorátusát író Paolo Cordioli egyházmegyéjébe látogatott el április 29. és május 1. között. A kirándulás egyik fontos célja az volt, hogy a PMI-sek ezáltal is valamivel jobban megismerjék a tanulmányaik idejére nekik otthont adó országot és az olasz Egyházat.

Az Adige folyó kanyarulatánál található, Rómától mintegy 500 kilométerre északra fekvő, az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított város a római kortól kezdve kapott egyre nagyobb jelentőséget, hiszen fontos utak találkozásánál épült. Többek között olyan római emlékek mint az aréna, a színház vagy a városkapuk erre az időszakra emlékeztetnek. Később Theodorik gót (474-526) illetve itáliai (493-tól) király is ide tette a székhelyét, miután 489-ben elfoglalta a várost. A középkorban önálló államként működött Verona. Ebben a korban játszódik a két veronai nemes, Rómeó és Júlia története is. 1347-ben a város akkori urának, Mastino della Scalának vendégeként a nápolyi hadjáratra induló I. (Nagy) Lajos király (1342-1382) is megfordult itt. A XVIII-XIX. század fordulóján hol francia hol osztrák kézen volt a város, míg 1814-től a Habsburg monarchia része volt, 1866-ban pedig Olaszországhoz csatlakozott.

A város feltehetőleg már a III. században, de a IV. században biztosan püspöki székhely volt. Egyik leghíresebb püspöke Szent Zénó, akinek a halála 1640. évfordulójára emlékeznek ebben az évben. A tiszteletére épült Szent Zénó bazilika a X-XI. századi román stílusú építészet emléke is egyben. A XII. századi Székesegyházban, amelyben az ókeresztény, IV. és V. századi bazilikák maradványi is láthatóak, találjuk a Szűz Mária Mennybevétele mellékoltárképét, Tiziano Vecellio alkotását; a képnek közvetve magyar vonatkozása is van, hiszen Tiziano egy másik Nagyboldogasszony-képének a másolatát festette meg Michelangelo Grigoletti az esztergomi prímási bazilika főoltárképének. Kicsit később, a XIII-XV. században épült a freskóiról híres Szent Anasztázia templom.

A Veronai Egyházmegye püspöke, Giuseppe Zenti is fogadta a Pápai Magyar Intézet rektorát és növendékeit. Az ősi egyházmegyének mintegy 800.000 lakosa van 381 plébánián, a papság létszáma kb. 700 egyházmegyés és 400 szerzetespap. Az Egyházmegye nemcsak kis- és nagyszemináriumot, de lelkigyakorlatos és továbbképző házakat is működtet.

A PMI-sek ellátogattak a közeli Custozába (régebbi osztrák ill. magyar nevén Custozza), az 1866-os osztrák-olasz custozzai csata színhelyére, hogy hazájukért is imádkozzanak, hiszen számos magyar katona nyugszik itt. A sok áldozatot követelő csata ugyan osztrák győzelemmel zárult, a háborút azonban Olaszország nyerte meg. A térségben a harcok során elhunytak maradványait az akkori helyi plébános kezdeményezésére létrejött emlékmű alatt lévő osszáriumban helyezték el, itt róhatjuk le kegyeletünket az akkori Magyar Királyság területéről származó hősök csontjai előtt is.

A csoport tagjai hazafelé rövid látogatást tettek Modenában, a d’Este család székvárosában – innen származott Estei Hippolit bíboros, esztergomi érsek (1487-1497) is –, valamint Maranellóban, a Ferrari Múzeumban.