„Mindszenty bíboros egyik fő jellemvonása az egyház iránti engedelmessége volt” –
interjú Saraiva Martins bíborossal
Rómában május 4-én,
pénteken 18 órakor kezdődik a hagyományos Mindszenty mise a Santo Stefano Rotondo
templomban, a bíboros egykori címtemplomában.
Az ünnepi szertartás főcelebránsa
José Saraiva Martins bíboros, a Szentté avatási Kongregáció nyugalmazott prefektusa,
aki interjút adott műsorunk számára.
VR: - Bíboros úr! Önt 1957-ben szentelték
pappá és itt Rómában fejezte be a tanulmányait. 1957-ben volt alkalma arra, hogy tudomást
szerezzen arról, ami Magyarországon történt abban az időben, különös tekintettel Mindszenty
bíborosra? XII. Piusz pápa négy enciklikát is szentelt a magyar ügynek.
Saraiva
Martins bíboros: - Természetesen értesültem arról, hogy mi történik Magyarországon.
Mindenekelőtt azért, mert Magyarország mindig is rokonszenves volt számomra. Követtem
azokat a szomorú eseményeket, amelyek különösen szomorúak voltak a magyar helyi egyház
számára. Alkalmam volt arra, hogy jól ismerjem a helyzetet és csodálhassam Mindszenty
bíborost. Minden bizonnyal nagy személyiség volt nem csak Magyarország, hanem az egész
katolikus egyház számára. Valódi Pásztor volt, példakép rendkívüli bátorsága, mély
meggyőződése miatt, azért a kitartásáért, amellyel védte az egyház, az evangélium,
a kereszténység értékeit. Minden bizonnyal számomra egy nagy történelmi személyiség,
de nem pusztán polgári értelemben, hanem számunkra főleg, mint egyházi személyiség.
VR: - Bíboros úr, Ön 2008-ig a Szentté avatási Kongregáció Prefektusa volt,
bizonyos mértékben követte Mindszenty bíboros boldoggá avatási eljárását. Nemrég olvastuk,
hogy Mindszenty bíborost teljes mértékben rehabilitálták jogilag, politikailag, erkölcsileg.
Ez a tény befolyásolja valamiképpen boldoggá avatását, amelyet annyira várnak a magyar
hívek?
Saraiva Martins bíboros: - Természetesen ez a rehabilitáció, azon túl,
hogy megérdemelt, véget vet egy nagyon szomorú történetnek, amely sok szenvedést okozott
Mindszenty bíborosnak. Ez a jogi, erkölcsi, politikai rehabilitáció egy nagy esemény.
Ami azonban a kérdését illeti, azt mondanám, hogy a római egyház, a Szentté avatási
Kongregáció elmélyülten tanulmányozza a boldoggá avatás jelöltjének életét, követve
a valóság történelmi felfogását. Az egyházat a tények történelmi igazsága érdekli.
A tények igazisága természetesen kiderül az ezekre az eseményekre vonatkozó dokumentumok
tanulmányozásakor. Azt mondanám tehát, hogy önmagában véve a rehabilitáció nem szabad,
hogy befolyásolja az ügyet. Azonban egy nagyon pozitív adat, amely megerősíti az egyházi
vonalat, az egyház nézetét Mindszenty bíboros személyiségét illetően.
VR: -
Mindszenty bíborost úgy is nevezték, mint az „acél-bíborost”, „a hit rendíthetetlen
védelmezőjét”, valóban elpusztíthatatlan hittel rendelkezett. Mit jelenthet ma példája
Európa, a szekularizált társadalmak számára?
Saraiva Martins bíboros: - Mindszenty
bíboros a hit példaképe a mai társadalom számára, amely így meggyógyulhat. Egy olyan
társadalomban, amelyben a vallási közömbösség egyre inkább terjed, ahol egyre inkább
figyelmen kívül hagyják az emberi és vallási, keresztény értékeket, ott Mindszenty
bíboros példája minden bizonnyal rendkívül időszerű. Nem csak a mai egyház, hanem
a mai társadalom számára is. Egyes emberi értékek azonosak a keresztény értékekkel.
Soha nem választhatjuk szét ezeket az emberi és keresztény értékeket, amelyek elválaszthatatlan
egységet alkotnak. Minden, ami hitelesen emberi, már keresztény is és minden, ami
keresztény, az hitelesen emberi. A szentek életszentségükről és emberségükről adtak
példát. A szentek azok az emberek, akik emberségüket a maga teljességében élték meg.
VR: - Bíboros úr, Mindszenty bíborossal kapcsolatban kulcsfontosságú az engedelmesség
kérdése. Minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy mindig engedelmeskedett VI.
Pál pápának?
Saraiva Martins bíboros: - Igen, ez az egyik fő jellemvonása
Mindszenty bíborosnak. Természetesen a rá vonatkozó dokumentáció tanulmányozásában,
a boldoggá avatás távlatában, kiemelt helyen szerepel az egyház iránti engedelmessége.
Mert számára az egyház nem egyfajta egyesület volt. Az egyház Mindszenty számára természetesen
maga Krisztus volt, aki megtestesült a hit, remény és szeretet közösségében és tovább
folytatja üdvözítő küldetését az emberek között, miután visszatért az Atyához. És
Mindszenty bíboros engedelmeskedett az egyháznak, jól tudva, hogy az egyháznak engedelmeskedve
Krisztusnak engedelmeskedik. Az egyház Krisztus misztikus Teste és maga Krisztus továbbra
is jelen van a történelemben.
VR: - Bíboros úr, köszönöm szépen, hogy bemutatja
a Mindszenty emlékmisét és most egy utolsó kérdést tennék fel. Ön portugál és a magyar
Kondor atya hosszú évtizedeken át Fatimában élt. Portugália és Magyarország között
eltéphetetlen szálat képviselt. Fatimát egy kicsit magyarnak is érezzük, hiszen többek
között ott van a magyarok keresztútja. Kondor atya halála után, most milyenek ezek
a kapcsolatok?
Saraiva Martins bíboros: - Természetesen a kapcsolat folytatódik,
mert nagyon szép és hasznos mind a két fél, Portugália és Magyarország számára. Ami
Kondor atyát illeti, nagyon, nagyon jól ismertem őt.
Amikor Portugáliába mentem
vakációra, minden évben, kivétel nélkül, felkerestem P. Kondort. Sokat beszélgettünk,
mert ő a kis pásztorok, Jácinta és Ferenc boldoggá avatási ügyének vice-posztulátora
volt, akiket azután boldoggá avattak. Tehát folyamatosan kapcsolatban voltunk.
Felkerestem
Kondor atyával Fatimában a magyarok keresztútját, és ő mindent nagyon jól elmagyarázott.
Amikor már nagyon beteg volt, akkor is éppen Portugáliában jártam, nem sokkal a halála
előtt és meglátogattam. Kondor atyához tehát nagyon szép, testvéri, egyházi kapcsolat
fűzött. Rendkívüli ember volt. Nagyon fontos mindaz, amit Fatimáért tett és aminek
halála után is meg kell maradnia.
A magyar keresztút már része Fatimának,
elválaszthatatlan Fatimától és a zarándokok nagytöbbsége végig halad rajta – fejezte
be műsorunknak adott interjúját José Saraiva Martins bíboros, a Szentté avatási Kongregáció
nyugalmazott prefektusa.