„Nagy Konstantin császár és Európa gyökerei” – nemzetközi konferencia a Vatikánban
Április 18-a és 21-e között kerül sor az összejövetelre, a római Milvius-hídi csata
és Konstantin császár megtérésének 1700. évfordulója alkalmából. A konferenciát április
17-én, kedden délelőtt mutatták be a Szentszék sajtótermében. P. Bernard Ardura O.Praem,
a Történelemtudományok Pápai Bizottságának elnöke elmondta, hogy a kongresszus folytatására
2013-ban, Milánóban kerül sor, az ún. Milánói Ediktum közzétételének 1700. évfordulóján.
Ez a mostani tanulmányi konferencia számos olyan tudományos és kulturális intézmény
együttműködésének az eredménye, mint a Vatikáni Titkos Levéltár, a Vatikáni Apostoli
Könyvtár, a Milánói Szent Szív Egyetem, a Pápai Lateráni Egyetem.
A milánói
konferencián az ún. „konstantini fordulat” következményeit vitatják majd meg, míg
a szerdán kezdődő vatikáni összejövetel fő célja, hogy rávilágítson Konstantin császár
korára, környezetére. Felszólalások hangzanak el arról, hogy milyen neveltetésben
részesült gyermekkorában a jövendő császár, a Római Birodalomban milyen volt a keresztények
közötti kapcsolat 313 előtt, mit jelentett a vallásszabadság, mit tartott a vallásról
a császár és a római szenátus?
Foglalkoznak Konstantin megtérésének és megkeresztelkedésének
témájával is, valamint azzal, hogy hogyan változott meg a Milvius-hídnál vívott csata
után a császár kapcsolata a keresztényekkel. A 312. október 28-án véget ért csata,
amelyben az ellenfél, Maxentius a Tevere hullámaiba fulladt, stratégiai szempontból
nem volt különösebben fontos. Azonban hamarosan jelképpé vált: annak az új világnak
az alapját szimbolizálta, amely Konstantin és a kereszténység találkozásából született.
Vége felé közeledett a keresztényüldözés, helyet adva a Római Birodalomban az evangelizálásnak,
amely megrajzolta egész Európa arcvonalát. A földrészen kirügyeztek olyan értékek,
mint az emberi méltóság, a vallás és az állam különválasztása, a lelkiismereti, vallási
és istentiszteleti szabadság. Természetesen ezek a valóságok, amelyek Európa humanista
és kulturális örökségének integráns részét alkotják, évszázadokon át jutottak el az
érettségre, de magvaiban már mind megtalálhatók a „konstantini fordulatban”, vagyis
a Milvius-hídi csata eseményében – mondta felszólalásában Bernard Ardura premontrei
atya.
A keleti egyházak szentként tisztelik Nagy Konstantin császárt és latin
istentiszteleti helyek is élvezik pártfogását azokon a területeken, ahol a görög hatás
tovább élt egészen a reneszánszig. Konstantin vitathatatlanul nagy császár és zseniális
politikus volt, akinek sikerült egyesítenie az egész Birodalmat személye körül, megteremtve
ezáltal az új Rómát, Konstantinápolyt. A Colosseumnál található diadalív, valamint
számos pénzérme dicsőítette Konstantin nagyságát és az évszázadok folyamán az új világ
ikonjává vált; azé a keresztény Európáé, amelynek ma örökösei vagyunk – fejezte be
előadását P. Bernard Ardura, a Történelemtudományok Pápai Bizottságának elnöke.