2012-04-14 18:54:43

„Korunk legnagyobb kihívása a relativizmus” – P. Andrzej Koprowski SJ elmélkedése


Rádiónk programigazgatója az őszi püspöki szinódusra felkészítő sorozatában foglalkozik többek között azzal a kihívással, amelyet a relativizmus jelent korunk kultúrájában. Idéz az ír Paul Tighe prelátus, a Tömegkommunikáció Pápai Tanácsa titkárának előadásából, amely a digitális kultúrát elemzi a nyelvezet, a különbözőség, a párbeszéd szempontjából.

„A relativizmus dogmáinak általános és kritikátlan társadalmi elfogadása különösen érzékelhető a digitális világban, ahol a gyakran egymással ellentmondásos információk és vélemények tömege oda vezethet, hogy szinte beletörődünk: fölösleges igazságról és objektivitásról beszélni. Annyi állítással, érveléssel és ellenérveléssel szemben nehéz eldönteni, hogy ki is rendelkezik valójában hiteles szakértelemmel és szaktekintéllyel.

Mivel a kibertérben megjelenő információk többségének forrása kétséges és gyakran névtelen, ezért végtelenül egyszerűvé vált a téves nézetek terjesztése, a közvélemény szándékos félrevezetése, manipulálása. Az új informatikai technológiák veszélyeztetik helyes ítélőképességünket és a másokba vetett bizalmunkat” – állapítja meg a Tömegkommunikáció Pápai Tanácsának titkára.

P. Andrzej Koprowski SJ ehhez fűződően emlékeztet XVI. Benedek pápa tanítására, amely általában véve a globalizált világ mechanizmusainak gyenge pontjaira mutat rá.

A Szentatya Caritas in veritate k. enciklikájának 40. pontjában kifejti: „Az utóbbi években feltűnően növekszik a kozmopolita menedzserek csoportja, akik gyakran csupán azoknak a főrészvényesi utasításoknak tartoznak felelősséggel, amelyek általában névtelen pénzügyi alapokat jelentenek, és amelyektől az ő javadalmazásuk de facto függ. Ezzel szemben ma is sok olyan, hosszútávon gondolkodó menedzser van, akik mindinkább számot vetnek a saját vállalkozásuk és működésük színhelye vagy színhelyei között fennálló szoros kapcsolatokkal”.

A névtelenség a mai mechanizmusok és a mai kultúra egyik fő jellemzője – folytatja P. Koprowski. A névtelenség még az államok számára is megnehezíti az önvédelmet, akadályt támaszt a makrogazdaságban és a kulturális közhangulatban.

Paul Tighe prelátus a digitális világ problémáit elemző előadásában hozzáteszi: „A politika porondján fennáll annak a veszélye, hogy az emberek csak olyan médiaforrások felé fordulnak, amelyekről tudják, hogy saját nézeteiket támogatják, és nem akarnak más véleményt meghallgatni, értelmes vitában részt venni”.

A vatikáni médiaszakértő szerint ez a jelenség a katolikus kommunikációban is terjedőben van, különösen a bloggerek körében. Gyakran a bloglapok főszereplői nem elégednek meg azzal, hogy közzétegyék nézeteiket és meggyőződésüket, hanem támadják mindazok érvelését, sőt személyét is, akik nem értenek velük egyet. Természetes, hogy a hit és erkölcs kérdéseiről folytatott viták szenvedélyes hangúak, ugyanakkor egyre nő annak a veszélye, hogy egyes kifejezési formák kárt okoznak az egyház egységének. Az érdeklődőket és a keresőket pedig nem késztetik arra, hogy elmélyítsék az egyházról szóló ismereteiket és az egyház üzenetét – hangoztatja Paul Tighe prelátus, a Tömegkommunikáció Pápai Tanácsának titkára.

P. Koprowski ezért aláhúzza: a kereszténységnek tehát meg kell találnia önazonosságát a jelenlegi összetett mechanizmusok közepette is, annak tudatában, hogy Jézus Krisztus üzenete mindig új, az egyház küldetése pedig az evangéliumi Jó Hír terjesztése az idők végezetéig. Az őszi püspöki szinódus Lineamentájának, útmutató vázlatának 6. pontja megállapítja: az új evangelizáció egy magatartásforma, egy merész stílus. A kereszténységnek azt a képességét jelenti, hogy felismeri és értelmezi azokat az új környezeteket, amelyek az emberiség történelmének utóbbi évtizedeiben kialakultak, azokban otthon van és átalakítja őket az evangéliumi tanúságtétel helyeivé.


(vm)








All the contents on this site are copyrighted ©.