„Korunk legnagyobb kihívása a relativizmus” – P. Andrzej Koprowski SJ elmélkedése
Rádiónk programigazgatója az őszi püspöki szinódusra felkészítő sorozatában foglalkozik
többek között azzal a kihívással, amelyet a relativizmus jelent korunk kultúrájában.
Idéz az ír Paul Tighe prelátus, a Tömegkommunikáció Pápai Tanácsa titkárának előadásából,
amely a digitális kultúrát elemzi a nyelvezet, a különbözőség, a párbeszéd szempontjából.
„A relativizmus dogmáinak általános és kritikátlan társadalmi elfogadása különösen
érzékelhető a digitális világban, ahol a gyakran egymással ellentmondásos információk
és vélemények tömege oda vezethet, hogy szinte beletörődünk: fölösleges igazságról
és objektivitásról beszélni. Annyi állítással, érveléssel és ellenérveléssel szemben
nehéz eldönteni, hogy ki is rendelkezik valójában hiteles szakértelemmel és szaktekintéllyel.
Mivel a kibertérben megjelenő információk többségének forrása kétséges és
gyakran névtelen, ezért végtelenül egyszerűvé vált a téves nézetek terjesztése, a
közvélemény szándékos félrevezetése, manipulálása. Az új informatikai technológiák
veszélyeztetik helyes ítélőképességünket és a másokba vetett bizalmunkat” – állapítja
meg a Tömegkommunikáció Pápai Tanácsának titkára.
P. Andrzej Koprowski SJ
ehhez fűződően emlékeztet XVI. Benedek pápa tanítására, amely általában véve a globalizált
világ mechanizmusainak gyenge pontjaira mutat rá.
A Szentatya Caritas in veritate
k. enciklikájának 40. pontjában kifejti: „Az utóbbi években feltűnően növekszik a
kozmopolita menedzserek csoportja, akik gyakran csupán azoknak a főrészvényesi utasításoknak
tartoznak felelősséggel, amelyek általában névtelen pénzügyi alapokat jelentenek,
és amelyektől az ő javadalmazásuk de facto függ. Ezzel szemben ma is sok olyan, hosszútávon
gondolkodó menedzser van, akik mindinkább számot vetnek a saját vállalkozásuk és működésük
színhelye vagy színhelyei között fennálló szoros kapcsolatokkal”.
A névtelenség
a mai mechanizmusok és a mai kultúra egyik fő jellemzője – folytatja P. Koprowski.
A névtelenség még az államok számára is megnehezíti az önvédelmet, akadályt támaszt
a makrogazdaságban és a kulturális közhangulatban.
Paul Tighe prelátus a digitális
világ problémáit elemző előadásában hozzáteszi: „A politika porondján fennáll annak
a veszélye, hogy az emberek csak olyan médiaforrások felé fordulnak, amelyekről tudják,
hogy saját nézeteiket támogatják, és nem akarnak más véleményt meghallgatni, értelmes
vitában részt venni”.
A vatikáni médiaszakértő szerint ez a jelenség a katolikus
kommunikációban is terjedőben van, különösen a bloggerek körében. Gyakran a bloglapok
főszereplői nem elégednek meg azzal, hogy közzétegyék nézeteiket és meggyőződésüket,
hanem támadják mindazok érvelését, sőt személyét is, akik nem értenek velük egyet.
Természetes, hogy a hit és erkölcs kérdéseiről folytatott viták szenvedélyes hangúak,
ugyanakkor egyre nő annak a veszélye, hogy egyes kifejezési formák kárt okoznak az
egyház egységének. Az érdeklődőket és a keresőket pedig nem késztetik arra, hogy elmélyítsék
az egyházról szóló ismereteiket és az egyház üzenetét – hangoztatja Paul Tighe prelátus,
a Tömegkommunikáció Pápai Tanácsának titkára.
P. Koprowski ezért aláhúzza:
a kereszténységnek tehát meg kell találnia önazonosságát a jelenlegi összetett mechanizmusok
közepette is, annak tudatában, hogy Jézus Krisztus üzenete mindig új, az egyház küldetése
pedig az evangéliumi Jó Hír terjesztése az idők végezetéig. Az őszi püspöki szinódus
Lineamentájának, útmutató vázlatának 6. pontja megállapítja: az új evangelizáció egy
magatartásforma, egy merész stílus. A kereszténységnek azt a képességét jelenti, hogy
felismeri és értelmezi azokat az új környezeteket, amelyek az emberiség történelmének
utóbbi évtizedeiben kialakultak, azokban otthon van és átalakítja őket az evangéliumi
tanúságtétel helyeivé.