A Szentatya kubai és mexikói útjára emlékezett a szerdai általános kihallgatáson
XVI. Benedek pápa a Nagyhéten megtartott szerdai általános kihallgatáson a Szent Péter
térre összegyűlt zarándokoknak mexikói és kubai látogatásáról szólt, amelyre március
23-a és 29-e között került sor. A Szentatya elsőként hálát adott az Úrnak, hogy mint
Péter utóda eljuthatott ebbe a két országba, ahol még erősen él az emberek emlékezetében
Boldog II. János Pál pápa látogatása. Elmondta, hogy felejthetetlen napokat élt át,
amelyeknek emlékét mindig szívében hordozza.
Benedek pápa beszéde elején felidézte
mexikói útjának állomásait, kezdve León városába való megérkezésétől. Nagy meghatódottsággal
gondol vissza az őt fogadó mexikói hívekre, akik lelkesedésükkel és örömükkel népük
ölelését közvetítették számára. Felidézte a mexikói főpásztorok jelenlétében a híveknek,
a hatóságoknak mondott szavait, amelyekkel az alapvető emberi jogok, köztük is a vallásszabadság
jogának elismerésére és védelmére szólított. A mexikói keresztények szívében a remény
továbbra is ott él a nehézségek, az erőszak miatti nehéz idők ellenére – mondta a
Szentatya.
Krisztus tanítványainak növekedniük kell a kereszténység és az egyházhoz
való tartozás örömében, amelyből elegendő erőt találnak ahhoz, hogy Krisztust szolgálják
a szenvedés idején is. A pápa a leóni bicentenáriumi parkban bemutatott szentmisén
az Isten jóságában való bizalomra buzdított. Mexikói útjának utolsó eseménye az ország
főpásztoraival és a latin-amerikai püspökökkel együtt megtartott esti imavirrasztás
volt, amelynek alkalmával háláját fejezte ki nekik szolgálatukért.
Ezt követően
Kubába utazott elsősorban azzal a céllal, hogy támogassa a helyi katolikus egyházat
küldetésében, az Evangélium örömteli hirdetésében. Santiago de Cuba-ban arról biztosította
a híveket, hogy szívében hordozza aggodalmaikat és várakozásaikat, elsősorban is azokét,
akik korlátozva vannak szabadságukban.
Az első kubai szentmisén a Cobrei Szeretet
Szűzanya kegyszobrának 400 évvel ezelőtti megtalálására emlékeztek, Kuba védőszentjét
ünnepelték. Ennek alkalmával arra buzdította a kubai híveket, hogy erősödjenek meg
hitükben és így járuljanak hozzá egy nyitott és megújult társadalom építéséhez, ahol
helyet kap Isten, mert ahol Isten nincs jelen, az barátságtalan hellyé válik az ember
számára.
A Szentatya megemlékezett a Cobrei Szeretet Szűzanya kegyhelyén tett
zarándoklatáról. A kegyszobor kubai zarándoklata az új evangelizáció és a hit újrafelfedezésének
jelentős pillanata volt az emberek számára – magyarázta Benedek pápa.
Végül
havannai látogatására tért ki, ahol a fiatalok voltak az elsődleges főszereplők –
mondta. A Forradalom terén megtartott szentmisén mondott homíliájában arra emlékeztetett,
hogy Kubának és a világnak is változásra van szüksége. Ez azonban csak akkor valósulhat
meg, ha mindenki megnyílik az emberre vonatkozó teljes igazság megismerésére Krisztusra
alapozva életet. Az egyház nem kiváltságokat kér, hanem a szolgálat lehetőségét, vagyis
azt, hogy szabadon megvallhassa és hirdethesse hitét a béke és a remény üzenetét eljuttatva
ezáltal a társadalom minden rétegéhez – magyarázta a pápa. Annak a reményének adott
hangot, hogy mind a mexikói, mind pedig a kubai nép számára gyümölcsöző lesz látogatása.
Tanítása végén a Nagycsütörtökön kezdődő húsvéti szent háromnapról szólt. Ez a
liturgikus év csúcspontja, amikor hitünk központi misztériumára emlékezünk, vagyis
Krisztus szenvedésére, halálára és feltámadására. „Közel volt már Húsvét ünnepe. Jézus
tudta, hogy eljött az óra, mikor a világból vissza kell térnie az Atyához” (Jn 13,1)
– írja János evangélista. Jézus egész élete erre az órára irányul. A szeretet által
azonban képes volt túllépni a bűntől megbélyegzett emberi lét határain, amely elválasztja
a fogva tartott embert Istentől és az örök élettől – magyarázta a Szentatya. A húsvéti
szent háromnapban hagyjuk, hogy megérintsen és átváltoztasson minket Jézus szeretete,
hogy bennünk is megvalósuljon a feltámadás. A Szentatya ezekkel a szavakkal kívánt
Boldog Húsvétot minden jelenlévő zarándoknak.