Kuba, a Cobrei Szeretet Szűzanya, a válaszút – James Nelson Novoa kubai származású tudós ismertetője

Kuba a vallásos sokszínűség országa a nemzet kezdetei óta. A katolikus vallás és más hitvallások és hagyományok kapcsolata erősen meghatározza a kubai valóságot az európaiak kubai földre való megérkezésétől kezdve. Mindettől függetlenül a sziget védőszentje minden kubai számára a Cobrei Szeretet Szűzanya, aki minden ember szívében egyaránt felébreszti a közösséghez való tartozás érzését a kubai határokat átívelve is.

Vajon milyen közösséggel találkozik XVI. Benedek pápa, amikor Mexikó után kubai földre lép? Milyen az ország jelenlegi helyzete? Hogyan élik meg az emberek a katolikus hitet és a vallásosságot általában véve? Milyen döntések és milyen lehetőség várnak a kubaiakra az elkövetkezendő időben?

Karibi szigetország révén természetes, hogy lakosai egy kisebb valóság főszereplőinek érzik magukat, akiket csak a hatalmas tenger vesz körül. A nemzet védőszentjének tisztelete által – aki három alázatos embernek tűnt fel és, akit a nép „Cachita”-nak nevezett el – a kubaiak évszázadok óta kötődnek és szemlélik szigetüket, a tengert, mindazt, ami egyedi és ami egyetemes. Kuba most Benedek pápával találkozik és mondhatjuk, hogy választás elé kerül: megfogadja-e Boldog II. János Pál hívását a világ felé való megnyílásra, vagy továbbra is hagyományai köré zárkózik. A világra való megnyílás azonban mind Kuba, mind pedig a kubaiak számára elkerülhetetlen.

A hagyomány szerint három rabszolga talált rá a Szűz kegyszobrára a tengerben. Úgy nevezték őket „a három Juanes”, vagyis egy afrikai ember és egy őslakos testvérpár. Ez a felirat szerepelt a kis szobron: „Én vagyok a Szeretet Szűzanyja”, amelyet azóta is a Santiago de Cuba-i kegyhelyen őriznek. A katolikus hívek, valamint az afrokubai rítusok követői tiszteletének örvend, akik Oshun-nak nevezik őt, de mindannyian a remény, a világosság hordozóját látják benne.

Vajon különbözik-e Kuba attól, ahová Boldog II. János Pál pápa látogatott el 1998-ban, amikor a sziget védőszentjének koronázta a Cobrei Szűzanyát? Benedek pápa más országot talál most, olyat, amely nyitott a vallás, a transzcendentális megtapasztalására; olyat, amely szomjúhozza a változást, a világra való megnyílást, a nagyvilág megismerését. A különbség az, hogy míg Boldog II. János Pál hívta a kubaiakat a változástatásra, addig mára világossá vált előttük az erre irányuló döntés.

A Kuba, amellyel most XVI. Benedek találkozik népek, hitvallások, hagyományok, tengerek és színek országa. Viszont minden ott élőnek védelmezője a Cobrei Szeretet Szűzanya, akire a tengerben talált rá három rabszolga, két nép fiai, akik a sziget identitását jelentik. Kuba most válaszút előtt áll és jövőjéről kell döntenie.

(hh)