Isten Szolgája Mindszenty József bíboros „relikviái” és a Szent István Bazilika új kincstára – Kovács Gergely kurátor ismertetője

Március 18-án, Szent József, az egyház védőszentjének ünnepén került sor a budapesti Szent István Bazilika új kincstárának megnyitására és megáldására. Az esemény része annak a rendezvénysorozatnak, amellyel a magyar helyi egyház megemlékezik Isten Szolgája, Mindszenty József bíboros hercegprímás születésének 120. évfordulójáról.

Műsorunk számára Kovács Gergely, a bazilika új kincstárának kurátora ismerteti a kiállítást:

A bemutatott gazdag tárgyanyag jelentős része ma is használatban van, ezért az új kincstár jóval több múzeumi kiállításnál: a szakrális művészet forrásába, a szent liturgiába és ezen keresztül a bazilika lelki életébe nyújt különleges betekintési lehetőséget. A kincstár három termét a középkori üvegablakok három fő színe különbözteti meg: a zöld, a vörös és a kék. Ezek a színek, kiegészülve a kincstári tárgyak aranyával, finoman utalnak nemzeti színeinkre és Pest régi, kékarany zászlajára.

Az első, boltíves csarnokban a bazilika építéstörténetének emlékanyaga látható: a templom és fontosabb építészeti elemeinek eredeti, Ybl Miklós-féle makettjei, a különböző szobordíszek legszebb gipszmintái, a Basilica Minor címet adományozó pápai levél, valamint számos különleges tárgy. A pápai levél a tárlat nagy felfedezése. Eddig soha nem szerepelt kiállításon, szövegét pedig csak most fordítottuk magyarra, és benne a bazilika művészi értékének megkapó leírásán túl különleges részleteket találtunk.

Buda főtemploma a Mátyás-templom, Pest főplébániája az Erzsébet híd mellett álló belvárosi templom, az egységes főváros legnagyobb temploma a bazilika. Kilencvenhat méter magas kupolájából belátni az egész várost, melynek lakói kétszáz évvel ezelőtt megálmodták a nyugati fővárosok székesegyházaihoz méltó, kupolával ékes nagytemplomot, „a bazilikát”, ahogy már felépülte előtt elnevezték. Pedig a bazilika titulus sokáig nem illette meg a lipótvárosi plébániatemplomot, melynek felszentelésén Vaszary Kolos bíboros éppen azért nem jelent meg, mert benne az esztergomi prímási bazilika vetélytársát látta. Mintha megérezte volna, hogy a főváros új, európai rangú templomából 1993-ban az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye társszékesegyháza lesz.

Egészen Mindszenty József bíboros (1892–1975) főpásztori korszakáig, a 20. század derekáig volt jellemző ez a tartózkodás az esztergomi érsekek részéről. Jól példázza ezt a most lefordított pápai levél, melyben Serédi Jusztinián hercegprímás kérésére XI. Piusz pápa 1931-ben megadta a templomnak a bazilika címet, melyhez a katolikus egyházban számos kiváltság társul.

A pergamenre írt apostoli levél legfontosabb szakasza így rendelkezik: „Szent István budapesti templomát örök időkre a Basilica Minor címmel tüntetjük ki, minden kiváltság nélkül azonban, úgy a papságot, mint magát a bazilikát illetően.” Az egyházjogász Serédi bíboros tehát nem tett mást, mint megszerezte Rómában a közkeletű „bazilika” elnevezés pápai jóváhagyását.

A kincstár első helyisége előcsarnok a két belső teremhez, egy jelképes ereklyekápolnához és a kapcsolódó toronyszobához. A diadalkapu és a második teremhez vezető lépcsősor a templomok – ahogy az elnevezés is mutatja „Isten számára elkülönített magaslati helyek” – hagyományos külső kialakítására emlékeztet.

A második teremben lévő oltár kelet felé néz, a Krisztust jelképező felkelő nap felé orientálódik (maga a kifejezés is a templomi oltárok és a szentmise bemutatásának hagyományos irányára utal). A katolikus egyház régi hagyományai alapján rendezett ereklyeoltár körül a bazilika liturgikus öltözékeinek legértékesebb darabjai láthatók. Ezek nagy része a második világháború után – az ideológiai okokból teljesen lebontott budavári királyi palotakápolnából – került a templomba. A kiemelkedő értékek közé tartoznak a reneszánsz, barokk és 19. századi bársonyornátusok. Az úgynevezett török garnitúrát a hagyomány szerint egy hatalmas török szőnyegből alakították át miseruhává, palásttá és szerpapi öltözetekké. Valójában ezek 1600 körüli világszínvonalú magyar alkotások. Különlegesek a szecessziós és romantikus miseruhák, valamint az a liturgikus öltözék, amely megőrizte Erzsébet királyné tűhímzését: egy Veronikakendő-ábrázolást.

A kincstár második termének kápolnaszerű kialakítása nem csak az istentiszteleti hely általános bemutatását szolgálja. A bazilikában egy emeleti kápolna emlékét a templom története is megőrizte: ezt a második világháború után – Mindszenty József bíboros kezdeményezésére – Szűz Mária szeplőtelen fogantatása tiszteletére szentelték.

Mindszenty József volt az első, aki a magyar katolikus egyház ősi templomaival egyenrangú szentélyként kezelte a bazilikát, ő volt az, aki az Esztergomi Főegyházmegye már említett kettős székhelyűvé alakítását először javasolta a pápának, és ezzel előkészítette a bazilika társszékesegyházi rangra emelését. Főpásztori működése a bazilika történetének egyik legdinamikusabb időszaka, neki köszönhető, hogy az egykori emeleti kápolna évtizedekig ellátta a belváros mellett egy szomszédos kerületrész lelkipásztori szolgálatát. Ennek emlékét őrzi a kincstár kápolnaterme.

Az új kincstár jelentőségét emeli Mindszenty József bíboros hagyatéka, a hitvalló főpap személyes tárgyainak gazdag válogatása. Az itáliai „ereklyeszekrényeket” idéző enteriőrben kaptak helyet főpapi öltözetei, mellkeresztje, kelyhei, 1956-os bőröndje, a számkivetésben használt diplomatatáskája és további sok érdekes tárgyi emlék.

E kiállításrész mottója: „Íme a főpap, aki életének napjaiban tetszett az Istennek, és igaz volt, s a harag idején engesztelésül szolgált.” (Sir 44,16–17) Ezt fejezi ki Alberto Ceppi olasz szobrász „A 20. század keresztjeire feszített Mindszenty” című, 1982-ben készült térplasztikája is.

A kincstár harmadik, kék terme egy nyolcszögletű toronyszoba, ahol az ötvösművészet remekművei láthatók. Az ezüst örökmécses, a díszes gyertyatartók, a liturgiában használatos tűz mind az isteni fényesség jelei, a tömjénezéssel kapcsolatos emlékek az áldozat és a megtisztulás szimbólumai. A kelyhek, köztük II. János Pál pápa ajándéka 1991-ből, a pásztorbotok, a különböző szentségek kiszolgáltatásának kellékei és további díszes liturgikus tárgyak kétszáz év szakrális művészetének és hitéletének emlékei.

A bazilika úrmutatói – melyek az eucharisztia tiszteletét, oltárra helyezését és körmenetben történő vitelét szolgálják – középen, egy nyolcszögletű vitrinben láthatók. Vaszary Kolos 1896-os ajándékán a rengeteg ékkő a hívek gyűrűadományaiból került a díszes monstranciára. A legrégibb darab, a filigránokkal díszített úrmutató még a bazilika régi védőszentjét, Szent Lipót alakját jeleníti meg. Az ország legnagyobb monstranciája 1938-ban az Eucharisztikus Világkongresszus hatalmas Hősök terei oltárának méreteihez készült. Hasonlóan nagyméretű a vatikáni bazilikából 1972-ben, VI. Pál pápa ajándékaként hazánkba került pápai úrmutató.

A számos érték között a vitrin mélyén egy kis kőrisfa doboz, az áldozati ostyák százéves tárolója rejtőzik, s ez annak bizonysága, hogy a katolikus egyház valódi kincsei nem az arany-, ezüst vagy textilalkotások, hanem azok a kegyelemközvetítő szentségek, melyek közül a legfontosabb az Eucharisztia, az Oltáriszentség.

Kovács Gergely
a Bazilika új kincstárának kurátora


(vm)