Ökumenikus párbeszéd a türelem, a nagylelkűség és a kölcsönös megbocsátás jegyében – a Szentatya szavai a szombat esti vesperáson

A római Caelius-dombon lévő Szent András és Szent Gergely templomban március 10-én, szombaton este fél 6-kor XVI. Benedek pápa vesperást tartott Rowan Williams canterburyi érsek, anglikán prímás részvételével. Az ökumenizmus jegyében zajlott esemény egyben része volt a Szent Romuald által ezer évvel ezelőtt alapított Camaldoli Szent Remeteség fennállására, továbbá Nagy Szent Gergely halálára emlékező ünnepi szertartásoknak.

Elsőként Rowan Williams anglikán prímás mondta el gondolatait. Az egyház arra hivatott, hogy Nagy Szent Gergely pápához hasonlóan, képes legyen felismerni a szükséghelyzetet és válaszolni tudjon Isten hívására, aki a szükséget szenvedő ember személyében mutatkozik meg – mondta Canterbury érseke. Fel kell tudni ismerni egymásban Krisztus megváltásának, könyörületének és kegyelmének hírvivőit – mondta Rowan Williams anglikán prímás.

XVI. Benedek a vesperáson mondott beszédében az elhangzott két szentírási részletből indult ki. Szent Pál a korintusiakhoz írt levelében a nagyböjttel kapcsolatban megjegyzi, hogy az megfelelő időszakot jelent Isten kegyelmének befogadására. Jézus eljött közénk, hogy megmutassa és nekünk adományozza Isten irántunk érzett szeretetét megtestesülése, szenvedése, halála és feltámadása által. Szent Pál levelében apostoli küldetéséről is szól, amely emlékeztet Nagy Szent Gergely pápa alakjára és tanúságtételére, amellyel az Evangélium hirdetéséért tett feddhetetlen és buzgó szolgálatával. Szent Pál szavaival: „Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok, és rám árasztott kegyelme meddő nem maradt” (1Kor 15,10). Valójában ez a titka minden ember életének – magyarázta a Szentatya, vagyis az, hogy befogadja Isten kegyelmét, amelyet teljes szívével és erejével cselekedeteinek szentel. Ez a valódi boldogság és béke titka is.

A másik szentírás részlet a kolosszeiekhez írt levelet idézte: „Bármit szóltok és tesztek, mindent az Úr Jézus nevében tegyetek s adjatok hálát általa Istennek, az Atyának” (Kol 3,17) – írja Szent Pál a közösség tagjaihoz arra szólítva őket, hogy az életszentség tükrében éljék életüket. Ehhez azonban Krisztushoz hasonlónak kell lenni, amely jóságot, alázatot, nagylelkűséget, megbocsátást és szeretetet kíván.

A Szentatya ezt követően a kamalduli közösségéhez szólt. Szent Romuáld alapító tanítása szerint a kamalduli szerzetesek Isten Igéje és az Eucharisztia által az Úr hűségének köszönhetően ezer éves történelmüket ünnepelhetik. Életüket a csend, a magány, az alázatos szolgálat és nagylelkűség, a mély és csendes ima jellemzi. Mint ahogy azt Boldog II. János Pál mondta 1993-ban a Camaldoli Szent Remeteség szerzeteseivel való találkozásakor, Istent választani egyben az ökumenikus és vallásközi párbeszéd türelmes és alázatos szolgálatát is jelenti – magyarázta Benedek pápa.

A Caelius-dombon lévő Szent Gergely kolostorban ünnepeljük a kamalduliak milleniumát Rowan Williams canterburyi érsekkel együtt. Ez a hely a római egyház és a brit területeken lévő kereszténység közötti kapcsolat kiinduló pontja, és a mai ökumenikus szertartás is mutatja az anglikán közösség és a római kamalduli kolostor közötti tradicionális köteléket, amely elsősorban a II. vatikáni zsinatot követően erősödött meg. Gergely pápa több, mint 1400 évvel ezelőtt innen indította útjára a 40 szerzetest, hogy Angliában hirdessék az Evangéliumot. Itt imádkozzunk azért, hogy a katolikus és anglikán hívek munkálkodjanak az egység létrejöttéért, amelyet Jézus kért az Atyától: „ut unum sint” – Hogy egyek legyenek!

(hh)