Nagyböjti lelkigyakorlat a Vatikánban – Pasinya bíboros elmélkedése az Istennel való egységről

Nagyböjt első vasárnapján kezdődött és szombaton ér véget a Vatikánban a római kúria évi lelkigyakorlata. XVI. Benedek pápa és munkatársai az Apostoli Palota gyönyörű Redemptoris Mater kápolnájában gyűlnek össze naponta két alkalommal, hogy meghallgassák a lelkigyakorlatos prédikátor elmélkedéseit. Ebben az évben Laurent Monsengwo Pasinya kongói bíborost kérte fel a Szentatya a lelkigyakorlat tartására.

A bíboros Szent János első levelének szövegéből választotta elmélkedése vezérfonalát.

A Vatikáni Rádió mikrofonjai előtt Pasinya bíboros a következő szavakkal foglalta össze elmélkedése főbb gondolatait.

Szent János különös figyelmet szentel az egyházi kommúniónak, tehát a hívek és az apostolok közötti egységnek, valamint a hívek Istennel és az Apostolok Istennel való közösségének. Ez a kérdés rendkívül időszerű, hiszen minden olyan témát érint, amellyel az ősegyház szembesült, de amilyen problémákkal ma is szemben találjuk magunkat. Gondoljunk pl. az egyházi közösségen belüli szakadásokra, amelyek azért történnek, mert nem elég erős bennünk a hit, a szeretet és mivel nem követjük hűségesen az apostolok tanítását.

„Azt hirdetjük nektek, amit láttunk és hallottunk, hogy ti is közösségben legyetek velünk” (1 Ján. 1,3). E szavak is azt mutatják, hogy Szent János milyen ünnepélyes formában közelíti meg a kérdést. Valóban az ősegyházban sokan voltak olyanok, akik nem hittek Jézusban, amint ma is sokan kétségbe vonják, hogy Jézus a Messiás, Aki testet öltött közöttünk. Ma is sokan vannak azok, akik egykor hozzánk tartoztak, de ma már eltávolodtak az egyháztól. Mindezt a valóságot Szent János is leírja levelében. Ugyanakkor megjelöli azokat a feltételeket is, amelyek az Istennel való közösség jelei, mint a hit, a szeretet, Isten parancsainak megtartása.

A kongói bíboros végül arról elmélkedett, hogy hogyan kapcsolódnak Szent János első levelének gondolatai a nagyböjt témájához. Ez a bűnbánati időszak gyakorlatilag azt jelenti, hogy Jézussal együtt elvonulunk a pusztába, hogy közelebb kerüljünk Istenhez. Ahol az Úr Jézus legyőzte a sátán kísértését, ott nekünk is győztesnek kell lennünk. A nagyböjt értelme tehát az, hogy bensőségesebben megéljük az Istennel való közösséget.
Laurent Monsengwo Pasinya kongói bíboros végül a Vatikáni Rádiónak adott nyilatkozatában XVI. Benedek pápa nagyböjti üzenetének központi gondolatáról tett említést. A pápa az irgalmasság konkrét cselekedeteit kérte a hívő emberektől. A Szentatya felhívása Afrika vonatkozásában rendkívül időszerű. Ezen a földrészen, ahol szegénység, nyomorúság, háború és káosz uralkodik, nagy szükség van a szeretet igazi tetteire. „Mi afrikai emberek örömmel fogadtuk a pápa üzenetét, mert a mi reális helyzetünkre vonatkozik” – mondta végül a vatikáni lelkigyakorlatos elmélkedéseket tartó kongói bíboros.

(Laurent Monsengwo Pasinya bíboros 72 éves. 1980 óta püspök hazájában a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A pápa 2007-ben nevezte ki Kinshasa érsekévé és 2010-ben kreálta bíborossá.)

(ik)