Az európai egyházak tanúságtétele az új kihívásokkal szemben – a CCEE és a KEK közös közleménye

Az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) január 30-án, hétfőn közös záróközleményt tett közzé Genfben január 26-a és 28-a között megtartott találkozójáról. Az összejövetel résztvevői hangsúlyozták: szükség van a keresztények közös tanúságtételére a földrészünkön jelentkező új spirituális, demográfiai, politikai és gazdasági kihívásokkal szemben. A bizottság hangsúlyozta, hogy szükség van az érintett plébániák és helyi egyházak támogatására.

A vegyes bizottság, amely a két szervezet közötti párbeszéd legfőbb szerve, idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját.

Emmanuel franciaországi metropolita, a KEK elnöke megnyitó beszédében a jelenlegi gazdasági válságra utalva kifejtette: felmerül a kérdés, hogy Európa képes-e fenntartható politika megvalósítására az Európai Unióban? Szükség van olyan politikára, amely egyidejűleg tiszteletben tartja az emberi méltóságot, a környezetet és a kulturális különbözőségeket.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a CCEE elnöke megjegyezte, hogy az összejövetel a keresztény egységhét lezárását követő napon kezdődött. Az ökumenikus elkötelezettség olyan szükségszerűség, amely nem pusztán néhány szakértő feladata, hanem minden keresztényt érint. A katolikus egyház elkötelezte magát az ökumenizmus útján – mondta a bíboros.

Az egységtörekvés azonban nem pusztán emberi erőfeszítés, hanem spirituális feladat, amely igényli minden keresztény imáit, annak tudatában, hogy a látható egység Isten ajándéka. Az új evangelizáció, amelyben az utóbbi években a katolikus hívek elkötelezték magukat, nem választható el az ökumenizmus dimenziójától.

Alister McGrath, a londoni King’s College teológia professzora előadásában rámutatott: Európában a vallást magánügynek tekintik, amely nem befolyásolhatja a közéletet. A laikus állásfoglalást – helytelenül – semleges álláspontnak tekintik.

Európa egyes részein azonban az „új ateizmus” rendkívül nagy figyelmet ébresztett az Istennel kapcsolatos kérdés iránt. Az egyházaknak tehát lehetőségük nyílt arra, hogy részt vegyenek az intellektuális vitában, bemutatva, hogy a keresztény hit a társadalom javát szolgálja.

Giancarlo Blangiardo professzor a milánói egyetemről, azokról a demográfiai kihívásokról szólt, amelyekkel az egyházaknak és a társadalomnak szembe kell nézniük. Európa elöregedése kihat a jóléti társadalom rendszerére. A családmodellek is megváltoztak, egyre több a házasságon kívül születő gyermek. A professzor arra buzdította az egyházakat, hogy törekedjenek a család intézményének megerősítésére.

Cordelia Kopsch német lelkésznő, a KEK egyik elnökhelyettese megállapította, hogy Európában sok helyen csökken az egyházak tagjainak száma, valamint a pénzügyi erőforrások. A migráció jelenségének növekedése szükségessé teszi az intenzívebb vallásközi párbeszédet. Az egyházak ne vonuljanak vissza a magánszférába, mert ez megkérdőjelezi tanúságtételük hitelességét a közvélemény szemében.

Matthias Heinrich berlini segédpüspök egyházmegyéje tapasztalatairól számolt be. A keresztény üzenet átadásához szükség van egy „belső evangelizációra”, a keresztények hitének megerősítésére az egyházon belül, valamint megfelelő eszközöket kell számukra biztosítani a tágabb értelemben vett „külső evangelizáláshoz”.

A vegyes bizottság szolidaritását fejezte ki a nehéz helyzetben élő keresztények iránt, különös tekintettel a Közel-Keleten Egyiptomra és Szíriára, valamint Nigériára.

(vm)