Kicsoda Jézus? – P. Szabó Ferenc SJ elmélkedése az évközi 4. vasárnapra

Márk evangéliuma az apostolok meghívása után arról számol be, hogy Jézus Kafarnaumban elkezd tekintéllyel tanítani, körben jár a zsinagógákban. Amikor elsőnek meggyógyít egy tisztátalan lélektő megszállt embert, hírneve kezd terjedni. Tódulnak hozzá a betegek.

A tisztátalan lélek felismeri Jézusban a Messiást: „Tudom ki vagy: az Isten szentje.” Kicsoda Jézus Krisztus? – ez az evangéliumok központi kérdése. Jézus fokozatosan vezeti rá közvetlen követőit is személye titkára. (A szakemberek különösen Márknál beszélnek a „messiási titok” fokozatos kinyilatkoztatásáról.) Egyesek ismerik a Názáreti fiatalember szüleit, anyját, Máriát, nevelőatyját, az ács Józsefet, rokonai ott élnek körükben. Mi ez hát, hogy az ács fia most prófétaként lép fel: betegeket gyógyít, ördögöket űz ki, sőt a botrányok botránya: bűnöket bocsát, amit csak Isten tehet meg!

A jeruzsálemi templom papsága, az írástudók és farizeusok hamarosan felfigyelnek az új próféta tevékenységére, kérdőre vonják, vádolják, tőrbe akarják csalni. Az áskálódás egyre fokozódik, mígnem majd a Főtanács istenkáromlás vádjával halálra ítéli, és kiszolgáltatja a római helytartónak keresztre feszítésre.

Két évezred óta, végig a századokon át ez a kérdés osztja meg a hívőket és hitetleneket: kinek tartják a Názáreti Jézust? Vajon csupán egy a sok próféta közül, még ha a legnagyobb is, csupán a tökéletes, szent ember, aki példakép lehet minden nemzedéknek, de csak ember? Avagy az Atyaisten testté lett Fia, valóságos Isten és valóságos ember, ahogy a nagy zsinatok dogmájaként egyház ünnepélyesen megvallja?

Papoknak és világi híveknek egyaránt ajánlom Joseph Ratzinger/XVI. Benedek magyarul is olvasható kétkötetes művét a Názáreti Jézusról. Egy egész évre elmélkedési anyagot nyújt ez a szakszerű és mégis olvasmányos mű, amely a Szerző személyes keresésének is szép bizonyítéka. (A II. kötetről szóló ismertetésem sorozata olvasható a Vatikáni Rádió honlapján.)

A hetvenes években a francia domonkos, P. Carré körkérdést intézett egyszerű hívőkhöz és neves francia személyiségekhez, írókhoz, művészekhez, tudósokhoz ezzel a kérdéssel: „Ki Önnek Jézus Krisztus?” Voltak megindító vallomások, de azok is szót kaptak, akik nem osztják a keresztények hitét. A körkérdés válaszai könyv alakban is megjelentek, Kardos Klára magyarra fordította, és a Szolgálat kiadta. Később a Vigíla is végzett hasonló közvélemény-kutatást: „Ki nekem Jézus?” kérdéssel. Most néhányat idézünk a francia és a magyar válaszokból.

Jean-Louis Barrault, színész: „… Kicsoda hát ő nekem? A tökéletes ember. Amint P. Teilhard mondja: az egyetemes Tudat Ómega-pontja. A Fejlődés Lelke. Megérdemli tehát, hogy Isten legyen.”

Gilbert Cesbron, író: „A ’fájdalmak embere’ vagyok és a részvété; leginkább a harmadik boldogság az enyém: ’Boldogok, akik sírnak.’ (…) Szeretet az Isten; és életem lefolyása Jánosnak ebbe a másik szavába illik bele: ’Találkoztunk a Szeretettel, és hittünk Benne.’ Találkozni a Szeretettel, - ez a kegyelem; hinni Benne: ez a hit. Nem békés és bebiztosított. Hasonlók vagyunk az emmauszi úton ballagó tanítványokhoz, bizonytalanok, boldogtalanok. De míg hanyatlóban van a nap, egy harmadik társ csatlakozik hozzánk, és mindent megmagyaráz.”

És még néhány magyar vallomás:

Bárdos Lajos, zeneszerző: „Hogy kicsoda? Gyermekkoromban nem több mint az izgalommal várt karácsony. Gyertyafény, indián könyv, kisvonat. Nagydiák éveimben: kamaszos fölénnyel lefitymált ’legenda’. Azután katonasor, háború, felnőtt élet, - és lassanként bizonyossággá vált a számomra, hogy Ő csakugyan az, aminek magát mondta: út, igazság és élet…”

Vas István, költő: „Az én szememben mindennek, ami személyiség, Jézus személye ad értelmet, jogosultságot, reményt. Én azért lehetek én, mert Jézus Ő volt. Élni azért nem szégyen az embernek, mert Jézus élt. És szenvedni csak azért nem gyalázat, mert Krisztus kínhalált halt.”

Tolnay Klári, színművésznő: „Jézus a titkom, erőm, bűntudatom, kegyelmem és feltámadásom.
A példákat szaporíthatnánk. Jézus ma is mindnyájunknak felteszi a kérdést: „És Te kinek tartasz engem?” Imádkozva fontoljuk meg, mit válaszolunk neki. Senki helyettem nem válaszolhat. Most az én hitemről, az én személyes Jézushoz való kapcsolatomról van szó. Hogyan hangzik az én vallomásom?

Jézus eszményképem, segítő, gyógyítóm, barátom, útitársam, Mesterem, Üdvözítő, Istenem és Mindenem. Az újszövetségi Szentírásból összegyűjthetem a Jézus Krisztusra vonatkozó jelképeket, megnevezéseket. Próbáljam meghatározni, hogy ki is nekem Jézus.


(Mk 1, 21-28)