„Ezt cselekedjétek emlékezetemre” – a Szentatya tanítása Jézus az Utolsó Vacsorán
mondott imájáról
XVI. Benedek pápa január 11-én, szerdán délelőtt a hagyományos általános kihallgatásra
összegyűlt zarándokokat a vatikáni VI. Pál aulában fogadta, hogy folytatva az imádságnak
szentelt katekéziseit, most Jézus az Utolsó Vacsora alkalmával mondott imájáról tanítson.
Jézus már hosszú ideje beszélt a tanítványoknak a rá váró szenvedésről azért, hogy
egyre inkább felkészítse őket az eseményekre: „Az Emberfia emberek kezére kerül és
megölik, de halála után harmadnapra feltámad” (Mk 8,31) – mondta. Pontosan Húsvét
idejére esett, amikor Jézus búcsút vett tanítványaitól tudatosan készülve szenvedésére,
halálára és feltámadására. Az Utolsó Vacsora különleges volt: Jézus valami újat adományozott
tanítványainak: Önmagát. Jézus Keresztjének és Feltámadásának elővételezésével ünnepelte
meg a Húsvétot. János evangélista pl. nem részletezi az Utolsó Vacsora eseményeit
pontosan azért, mert Jézus valami újat kívánt adni saját Húsvétját megtartva. János
szerint Jézus akkor halt meg a kereszten, amikor a húsvéti bárányokat feláldozták
– tanította a Szentatya.
De vajon mi áll az Utolsó Vacsora középpontjában?
A kenyér megtörése és a tanítványok közötti szétosztása, valamint a bor felajánlása
és az ima: ez az Eucharisztia megalapítása, és Jézus valamint az Egyház nagy imája
– magyarázta a pápa, majd kifejtette az Újszövetségben található erre vonatkozó leírások
jellegzetességeit. Lukács evangélista Eucharisztiáról és hálaadásról szól: „kenyeret
vett kezébe, hálát adott” (Lk 22,19), míg Máté és Márk áldásról beszél: „kenyeret
vett kezébe, megáldotta azt” (Mk 14,22). Mindkét változat a zsidó hagyományban használatos
berakha, vagyis hálaadó dicsérethez vezet, amelyet a vacsoránál mondtak. Az Istennek
járó dicsőség és hálaadás imája áldást jelent az adományra, vagyis Isten dicsőítése
áldássá válik úgy, mint maga az adomány is. Az Eucharisztia megalapításának szavai
ehhez az imához kapcsolódnak: a dicsőítés és áldás a Jézus Testévé és Vérévé átváltozó
kenyér és bor áldásává válnak. Ehhez járulnak a mozdulatok és gesztusok, a kenyér
megtörése, valamint a bor felajánlása. Jézus gesztusai is új jelentéssel bírnak: látható
jelét adja a befogadásnak ott, ahol Isten ajánlja fel magát. Jézus a kenyérben és
borban saját magát ajánlja fel – magyarázta a híveknek a pápa.
Jézus az Utolsó
Vacsorán a kenyér és a bor adományában elővételezi halálát és feltámadását megvalósítva
azt, amit a Jó Pásztorról szóló példabeszédében mondott: „…odaadom életemet, hogy
aztán vissza is vegyem. Senki sem veszi el tőlem: önként adom oda. Hatalmam van arra,
hogy odaadjam, és hatalmam van arra, hogy visszavegyem. Ezt a feladatot kaptam Atyámtól”
(Jn 10,17-18). Jézus előre felajánlja életét és ezáltal az erőszakos halált a másokért
való önfeláldozássá formálja. Az elszenvedett erőszak szabad és megváltó áldozattá
válik – mondta a Szentatya. Az Eucharisztia a zarándok eledele, amely erőt ad akkor
is, amikor fáradtság vagy célvesztés uralkodik el rajta.
Az Eucharisztiában
való részvétel által mi is átéljük Jézus imáját, amelyet értünk tett és tesz mindmáig
azért, hogy a rossz, amellyel nap, mint nap találkozunk, ne győzedelmeskedjen, hanem
helyette Krisztus halálának és feltámadásának ereje tudjon működni bennünk. Az Eucharisztiában
az egyház válaszol Jézus felszólítására: „Ezt cselekedjétek emlékezetemre” (Lk 22,19),
amely által mi is újból és újból csatlakozni tudunk Jézus imájához. Az Eucharisztiában
való részvétellel mi is egyesülni kívánunk a Húsvéti Báránnyal azért, hogy életünk,
gyengeségei és hűtlensége ellenére is, ne elvesszen, hanem átalakuljon. A keresztény
élet számára elengedhetetlen az Eucharisztiában való részvétel - hangoztatta a Szentatya.
Kérjük mi is az Úrtól, hogy keresztjeinket az Istennek és embertársainknak szóló szabad
és szeretetteljes áldozattá formálja át – fohászkodott XVI. Benedek pápa a szerdai
általános kihallgatáson mondott katekézise alkalmával.
Ezt követően a nagy
világnyelveken köszöntötte a jelenlévő zarándokokat, köztük többek között az Egyesült
Államokból és Új-Zélandról érkezett iskolai csoportokat, valamint a Mexikóból és Spanyolországból
érkezett híveket. A kihallgatáson jelen voltak a 100 éve működő római Biopark dolgozói
és családjai is, akik az intézményben élő mintegy 1200 állat képviseletében egy nagyon
ritka krokodilfajtát vittek el a Szentatyához. A fiatal krokodil a Szentatya kubai
apostoli látogatásának idején kerül majd vissza szülőhazájába.