„Németország és az egységes Európa alapítói számára az emberről alkotott keresztény világnézet jelentette az inspirációs erőt” – a pápa újévi köszöntése a szentszéki diplomáciai testülethez

A Szentatya január 9-én, hétfőn délelőtt 11 órakor fogadta a Szentszékkel diplomáciai kapcsolatokat fenntartó 179 ország nagykövetét, akik révén a pápa minden nemzetnek tolmácsolta jókívánságait. Örömének adott hangot, hogy az elmúlt évben Malajzia is csatlakozott ehhez a közösséghez. A szentszéki diplomaták jelenléte arról tanúskodik, hogy az egyház jelentős mértékben hozzájárul hazájuk társadalmának építéséhez az oktatás, az egészségügy, a segélynyújtás terén. A katolikus egyház és az államok közötti együttműködést jelzik azok a megegyezések is, amelyeket 2011-ben kötött a Szentszék Azerbajdzsánnal, Montenegróval, valamint Mozambikkal. Az elsőt már ratifikálták, és remélhetőleg a másik két esetben is ez mielőbb megtörténik.

A Szentszék továbbá gyümölcsöző párbeszédet kíván folytatni a nemzetközi és regionális szervezetekkel. A pápa megelégedését fejezte ki, hogy a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagállamai elfogadták, hogy szervezetük mellett apostoli nuncius működjön. 2011 decemberében pedig a Szentszék megerősítette régóta tartó együttműködését a Nemzetközi Migrációs Szervezettel, annak teljes jogú tagjává vált. Ez azt bizonyítja, hogy a Szentszék és a katolikus egyház elkötelezte magát a nemzetközi közösség mellett, hogy megfelelően megoldják az elvándorlás jelenséget, amelynek számos aspektusa van, mint a személy méltóságának védelme, a közjó, mind a befogadó közösségeket illetően, mind azokra való tekintettel, ahonnan az elvándorlók származnak.

A most véget ért évben a pápa személyesen találkozott számos állam- és kormányfővel, valamint a szentszéki diplomaták által képviselt nemzetek magas rangú képviselőivel, akik részt vettek előde, II. János Pál pápa boldoggá avatásán.

Sokan voltak jelen továbbá a pápa pappá szentelésének 60. évfordulóján. Mindnyájuknak most köszönetét fejezte ki, csakúgy, mint azoknak, akikkel külföldi apostoli látogatásai során találkozott. Ezek a következő országokba vezették el: Horvátország, San Marino, Spanyolország, Németország és Benin.

A pápa a latin-amerikai és karibi országokat külön köszöntötte december 12-én, függetlenségük kivívásának 200. évfordulója alkalmából. Ekkor jelentette be szándékát, hogy hamarosan Mexikóba és Kubába látogat. Beszédében XVI. Benedek pápa Dél-Szudánt is köszöntötte, amely tavaly júliusban vált szuverén állammá. Sajnos az elmúlt hónapokban feszültségek keletkeztek a térségben, ezért a pápa arra szólította fel az érdekelteket, hogy egyesítsék erőiket a béke, a szabadság és a fejlődés érdekében.

A pápa és a szentszéki nagykövetek találkozóját hagyományosan a karácsonyi ünnepek lezárulásakor tartják. Karácsonykor az egyház az Üdvözítő eljöttét ünnepli. Az éjjel sötétségében jön el, mégis jelenléte azonnal a fény és az öröm forrásává válik. A világ valóban sötét ott, ahol nem ragyog az isteni világosság! A világ valóban homályos ott, ahol az ember nem ismeri már el kapcsolatát Teremtőjével, sőt veszélybe sodorja kapcsolatait a többi teremtménnyel és magával a teremtett világgal is. A jelenlegi pillanatot sajnos a rossz közérzet és a különféle mély válságok jellemzik: a gazdasági, politikai és szociális válság ennek drámai kifejezői.

A pápa ezzel kapcsolatban kifejtette: a gazdasági és pénzügyi világválság súlyos és aggasztó fejleményei nem pusztán a gazdaságilag fejlettebb országok családjait és vállalatait sújtják, hanem a fiatalokat és a fejlődő országokat is. Új elkötelezettségi formákkal kell határozottan felvázolnunk a további előrehaladás útját. A válság jó ösztönzést nyújthat arra, hogy elgondolkozzunk az emberi léten és etikai dimenziójának jelentőségén még mielőtt a gazdasági életet irányító mechanizmusokat vizsgálnánk. Ne csak arra törekedjünk, hogy az egyéni vagy nemzeti gazdaságok veszteségeinek emeljünk gátat, hanem új szabályokkal biztosítsuk mindenkinek az emberhez méltó életet és azt, hogy képességeiket az egész közösség javára bontakoztathassák ki.

A pápa utalt rá, hogy a fiatalok jövő iránti bizonytalanságából születtek azok a társadalmi megmozdulások, amelyek az elmúlt hónapokban olykor keményen sújtották a világ egyes térségeit, különösen Észak-Afrikát és a Közel-Keletet. A fiatalok, akiket a szegénység és a munkanélküliség sújt, széleskörű reformokat követelnek, tevékenyen részt kívánnak venni az ország politikai és társadalmi életében. A kezdeti optimizmus átadta helyét annak a felismerésnek, hogy nehéz átmeneti korról van szó. Az elkezdett folyamat csak akkor haladhat helyes irányba, ha elismerik minden ember elidegeníthetetlen méltóságát és alapvető jogait. A személy iránti tisztelet álljon az intézmények és a törvények középpontjában, vessenek véget minden erőszaknak és ne engedjék, hogy az állampolgárok igényeire fordított figyelem pusztán a hatalom megszerzésének és megtartásának eszközévé váljék.

A Szentatya arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy folytasson párbeszédet a folyamatban lévő események előmozdítóival. Tartsák tiszteletben a népeket és legyenek tudatában annak, hogy a stabil és kiengesztelődött társadalmak építése, amelyek ellentmondanak mindenféle igazságtalan diszkriminációnak, különös tekintettel vallási téren, szélesebb látóhatárt jelent minden választási határidőnél. A pápa különösen aggódik Szíriáért, és reméli, hogy véget vetnek a vérontásnak. A Szentföldön, ahol a palesztinok és izraeliek közötti feszültségek befolyásolják az egész Közel-Kelet egyensúlyát, ezeknek a népeknek a felelősei bátor és távolba mutató döntéseket hozzanak. A pápa örömmel nyugtázta, hogy a Jordán Királyság kezdeményezésére a felek újrakezdték a párbeszédet. Jussanak el a tartós békéhez, amely biztosítja a két nép jogait ahhoz, hogy szuverén államokban élhessenek biztonságban, nemzetközileg elismert határokon belül. A nemzetközi közösség támogassa ezt a békefolyamatot mindkét fél jogainak tiszteletben tartásával. A pápa továbbá nagy figyelemmel kíséri az iraki fejleményeket, sajnálatát fejezve ki a közelmúlt merényletei miatt, amelyek számos életáldozatot követeltek.

Boldog II. János Pál emlékeztetett rá, hogy a „béke útja egyben a fiatalok útja”, mivel ők „a nemzetek és a társadalmak, a családok és az egész emberiség ifjúsága”. Ezért a pápa idén nekik szentelte újévi békenapi üzenetét, amelynek címe: „Neveljük a fiatalokat az igazságosságra és a békére”. Az oktatás minden nemzedék számára kulcsfontosságú, ezért különösen jelentős ezekben a nehéz időkben. A fiatalokat el kell vezetni a valóság teljes megismerésére, vagyis az igazságra. A nevelésnek helyre is szüksége van. Ez a hely elsődlegesen a család, amely egy férfi és egy nő közötti házasságon alapul. Nem pusztán társadalmi konvencióról van szó, hanem az egész társadalom alapsejtjéről. Azok a politikák, amelyek ártalmasak a család számára, fenyegetik az emberi méltóságot és magát az emberiség jövőjét is. Olyan politikákra van szükség, amelyek érvényre juttatják és segítik a neveléshez alapvetően fontos családi környezetet. A pápa az életre való nyitottság értelmében üdvözölte megelégedéssel az Európai Unió Bírósága által hozott döntést, amely megtiltotta az emberi embriókból származó őssejteken alapuló eljárások szabadalmaztatását, valamint az Európai Tanács döntését, amely elítéli a gyermek nemének születés előtti megválasztását.

Különös tekintettel a nyugati világra a pápa annak a meggyőződésének adott hangot, hogy azok a jogi intézkedések, amelyek kedveznek az abortusznak, ellentétben állnak az ifjúság nevelésével, sőt az emberiség jövőjével is.

A Szentatya hosszasan elemezte a vallásszabadság kérdését, amelynek egyéni és közösségi dimenzióján túl van intézményes dimenziója is. Felidézte Shahbaz Bhatti pakisztáni miniszter emlékét, aki tragikus halált halt, mert védelmezte a kisebbségek jogait. Számos országban a keresztényeket megfosztják legalapvetőbb jogaiktól és háttérbe szorítják őket a közéletben. Máshol erőszakos merényleteket követnek el templomaik, lakhelyeik ellen. Olykor hazájuk elhagyására kényszerülnek, amelynek építéséhez pedig hozzájárultak. A világ egyes részein olyan politikákat folytatnak, amelyek kiszorítják a vallás szerepét a társadalmi életből, mintha az intolerancia oka lenne, nem pedig értékes hozzájárulás az emberi méltóság tisztelete, az igazságosság és a béke ügyéhez. A vallási indokokra hivatkozó terrorizmus számos áldozatot követelt Ázsiában és Afrikában. A pápa Assisiben ezért emlékeztette a vallási felelősöket arra, hogy erőteljesen hirdessék: nem ez a vallás igazi természete. Ez éppen a vallás antitézise, ami hozzájárul elpusztításához. A vallást nem lehet ürügyként felhasználni ahhoz, hogy félretegyék az igazságosság és a jog szabályait. A pápa ezután a következőket mondta: „Büszkén emlékeztetek rá, mint ahogy ezt szülőhazámban is tettem: Németország alapító Atyjai számára az emberről alkotott keresztény nézet volt a valódi inspirációs erő, csakúgy, mint az egységes Európa alapító Atyjai számára.” A vallásszabadság biztató jelei közül a pápa kiemelte: Grúziában elismerték a vallási kisebbségek közjogi személyiségét, illetve az Európai Emberjogi Bíróság kedvező ítéletet hozott a feszületek olasz iskolákban való kifüggesztését illetően. A pápa itt utalt Itália egységének 150. évfordulójára, hangsúlyozva, hogy a másfél évszázad alatt a Szentszék és az olasz állam közötti kapcsolatokat nehézségek is jellemezték, azonban ezeken felülkerekedett az együttműködés kölcsönös szándéka, mindkét fél a saját területén tevékenykedik a közjó érdekében.

Az afrikai földrészen, ahol a pápa nemrég Benint kereste fel, alapvetően fontos a keresztény közösségek és a kormányok közötti együttműködés, az igazságosság, a béke és a kiengesztelődés megvalósítása, minden etnikum és minden vallás tiszteletben tartásával. XVI. Benedek fájdalommal szólt a nigériai erőszakos cselekményekről, amelyek Karácsonykor keresztények ellen irányultak, az elefántcsontparti polgárháború következményeiről, a Nagy Tavak Térségének instabil helyzetéről, valamint az Afrika Szarvában pusztító éhségről.

Végül hangsúlyozta a teremtett világ tiszteletben tartását, szem előtt tartva az elmúlt év természeti csapásait, valamint az olyan ökológiai katasztrófát, mint a fukushimai atomreaktor balesetét.

Remélhetőleg a nemzetközi közösség „nemzetek családjaként” készül a fenntartható fejlődés témájában Rio de Janeiró-ban megrendezésre kerülő „Rio+20” ENSZ konferenciára, szolidaritást és felelősséget tanúsítva a jelen és a jövő nemzedékei iránt – fejezte be a Szentszék mellé rendelt diplomáciai testület tagjaihoz intézett újévi beszédét XVI. Benedek pápa.

(vm)