Elhunyt Szőke János szalézi szerzetes – rendi közlemény
Mély fájdalommal tudatjuk, hosszú, türelemmel viselt szenvedés után január 6-án az
esti órákban életének 85-ik, áldozópapságának 58-ik évében elhunyt Szőke János szalézi
szerzetes pap, szatmári és nagyváradi kanonok és kolosmonostori apát.
Szőke
János atya Csorváson született 1927. február 13-án, első szerzetesi fogadalmát 1944-ben
tette le Mezőnyárádon, majd 1950-ben örökfogadalmat tett Torinóban. Pappá szentelése
1954. július 1-jén volt Torinóban.
1956 fordulatot hozott életében. A nevelői
pálya elején a lelkipásztori munkát választotta a magyar menekültek között. Előbb
Svédországban a magyar menekültek lelkipásztora volt, majd 1965-ben Stuttgartba került.
A befogadó német egyházmegyében hosszú éveken keresztül választott tagja volt a papi
szenátusnak és a városi katolikus tanácsnak. A hétvégi magyar iskola megszervezése
és a cserkészmunka is kiválóan működött. Megalapította az Életünk c. katolikus havilapot,
amelynek hosszú éveken át gazdasági vezetője és főszerkesztője volt.
1970-ben,
az erdélyi nagy árvíz idején kapcsolatba került Márton Áron püspökkel. Ez volt a kezdete
annak a hosszú folyamatnak, melynek eredményeként a lelkipásztori munkát Márton Áron
és Mindszenty bíboros kezdeményezésére felcserélte a karitatív munkával.
Stuttgartból
1975-ben Rómába került, ahol az Üldözött Egyházak Segélyszervezete működött. Féléves
római tartózkodás után a Szervezet áttette székhelyét a Majna melletti Frankfurt közelébe,
Königsteinbe. Itt lett P. Szőke a Keleti Osztály vezetője. 19 év alatt 175 alkalommal
járt különböző országokban.
Amikor 1975-ben Mindszenty bíboros meghalt, felmerült
az igény boldoggá avatásával kapcsolatban. Meg kellett várni az előírt öt esztendőt,
közben elkezdték az anyaggyűjtést és főleg szemtanúk kihallgatását, nehogy halálukkal
az ismeretüket is a sírba vigyék. Mindezt titokban kellett tenni, nehogy a Magyar
Egyházügyi Hivatal megtudja, és lépéseket tegyen ellene. Az öt év elmúltával, 1980-ban
Szőke atya hivatalosan is elvállalta a bíboros boldoggá avatási eljárásának a vezetését,
majd ezt követően több jeles magyar például Scheffler János szatmárnémeti püspök,
Bogdánffy Szilárd nagyváradi, titokban szentelt püspök, Romzsa Tódor görög katolikus
ungvári püspök ügyét is elvállalta. Salkaházi Sára szociális testvér boldoggá avatási
ügye mellett ő készítette elő Boldog Meszlényi Zoltán Lajos ügyét is. A következő
években vagy évtizedekben boldoggá avatásra váró magyarok névsora, akiknek az ügyét
Rómával kapcsolatot tartva Szőke János képviselte: Mindszenty József bíboros, prímás,
esztergomi érsek, Márton Áron erdélyi püspök, Bálint Sándor néprajztudós, Marton Boldizsár
karmelita szerzetes, Sándor István szalézi szerzetes, Györgypál Albert nagyváradi
lelkész, Orosz Péter és Chira Sándor kárpátaljai görög katolikus püspök.
Mindezek
mellett P. Szőke János a szerkesztője volt a Vértanúink - Hitvallóink című folyóiratnak,
amely a Mindszenty Alapítvány gondozásában a boldoggá avatási eljárások részleteiről
tudósít és mintegy harmincezer példányban jelenik meg magyar nyelvterületen. 1996-tól
2010-ig a Don Bosco Kiadó igazgatójaként számos szalézi művet ültetett át magyar nyelvre,
több könyvet szerkesztett és írt.
1996-tól 1997-ig Szent Istvánról nevezett
magyar tartomány tartományi tanácsosa, majd 1997-től 2002-ig tartományfőnöki vikárius.
2004. szeptember 5-én ünnepelte aranymiséjét Budapesten, a belvárosi főplébánia-templomban.
2010.
október 23-án Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök a nemzeti ünnep alkalmából a Magyar
Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjét adományozta és 2010. november 23-án Navracsics
Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter adta át a Magyar
Tudományos Akadémián.
P. Depaula Flavio Tartományi ekonómus Tartományi
titkár