„Szilárd személyes hitre van szükség ahhoz, hogy a világi hívek a közéletben is meghatározó tanúságot tehessenek” – a pápa beszéde a Világiak Pápai Tanácsa plenáris üléséhez

A dikasztérium november 24-e és 26-a között tartja XXV. plenáris ülését, amelynek témája: „Isten kérdése ma”. Alcíme pedig XVI. Benedek pápa „A világ világossága” c. könyvéből vett idézet: „Vajon nem kellene ismét Istentől kiindulva mindent újrakezdenünk?”.

A Szentatya beszédében utalt a dikasztérium legutóbbi plenáris ülésére, amelyet követően két fontos rendezvényt tartottak: az ázsiai világi hívek kongresszusát és a madridi Ifjúsági Világtalálkozót. Ezek az események jelentősek az egyházi élet távlatait tekintve is, mivel jövőre kerül sor az új evangelizálás témájának szentelt püspöki szinódusra, valamint a Hit évének megnyitására.

Az ázsiai kongresszust tavaly tartották Szöulban a koreai helyi egyház segítségével. A hatalmas földrészen különféle népek, kultúrák és ősi eredetű vallások élnek együtt, de a keresztény üzenet még csak egy kisebbséghez jutott el. Az ázsiai keresztények gyakran nehéz környezetben élik meg hitüket, olykor valóságos üldöztetésnek vannak kitéve. Ezek a testvéreink csodálatra méltó módon élik meg Krisztushoz való csatlakozásukat. Hitüknek köszönhetően a harmadik évezred egyháza számára az evangelizáció nagy távlatai nyílnak meg Ázsiában. A pápa elismeréssel nyugtázta, hogy a Világiak Pápai Tanácsa hasonló kongresszust szervez jövőre Kamerunban, az afrikai világi hívek számára.

A madridi Ifjúsági Világtalálkozó a fény, az öröm és a remény rendkívüli megnyilvánulása volt, amely beragyogta az öreg Európát és az egész világot. Senki sem maradhatott közömbös és senki sem gondolhatta, hogy Isten kérdése jelentéktelen a mai ember számára – mondta beszédében XVI. Benedek pápa.
Utalással a Világiak Pápai Tanácsa plenáris ülésének témájára, a Szentatya leszögezte: soha ne fáradjunk bele abba, hogy újból és újból felvessük Isten kérdését, hogy újrakezdjünk mindent Istentől kiindulva, hogy visszaadjuk az embereknek dimenzióik összességét, teljes méltóságukat. Korunk jellemző gondolkodásmódja, amely lemond bármiféle természetfeletti vonatkozásról, képtelen arra, hogy megértse és megőrizze azt, ami emberi. Ennek a mentalitásnak a terjedése okozta a jelenlegi válságot, amely elsősorban nem gazdasági és társadalmi jellegű, hanem mindenekelőtt az értékek válsága. Az ember arra törekszik, hogy életét csak a pozitivizmus, a kiszámítható, a lemérhető szerint rendezze be. Ebben az összefüggésben Isten kérdése csak egy a sok kérdés közül.

Az a személy, aki felébreszti magában az Istenre vonatkozó kérdést, megnyílik a reménynek, amelyben lehet bízni, amelyért érdemes szembenézni a jelen nehézségeivel (vö. Spe salvi, 1).
Az Istenre vonatkozó kérdést csak akkor lehet felébreszteni, ha találkozunk olyan személlyel, aki megkapta a hit ajándékát és életerős kapcsolat fűzi az Úrhoz. Istent azokon a férfiakon és nőkön keresztül ismerhetjük meg, akik már ismerik őt. Ezért nagyon fontos a világi hívek szerepe, küldetése az egyházban. Tegyenek tanúságot arról, hogy Isten kérdése fontos a gondolkodás és a cselekvés minden területén: a családban, a munkahelyen, a politikai és gazdasági életben. A mai embernek szüksége van arra, hogy saját szemével lássa: Istennel vagy Isten nélkül minden megváltozik.

A természetfelettit kizáró gondolkodás kihívást jelent a keresztények számára is. Arra készteti őket, hogy eltökéltebben állítsák vissza Istent életük központi helyére. A keresztények is a jelen világban élnek és osztoznak koruk aggasztó nehézségeiben. Ezért sürgető szükség van arra, hogy számukra Isten legyen a vonatkozási pont életük alapvető döntéseiben. Korunk nagy kihívására úgy válaszolhatunk, ha szívünkben megtérünk; hogy a keresztség, ami a világ világosságává és a föld sójává tett bennünket, valóban átalakíthasson minket.
Az egyház küldetésének szüksége van minden tagja, különösen a világi hívek hozzájárulására – mondta végül a pápa, áldását adva a Világiak Pápai Tanácsa plenáris ülésének résztvevőire.

(vm)