2011-11-19 16:08:42

A pápa beszéde a benini kormány tagjaihoz és a közélet vezetőihez


A Szentatya Beninben tett apostoli látogatásának második napja reggel fél nyolckor kezdődött az Apostoli Nunciatúra kápolnájában bemutatott szentmisével. Nem sokkal 9 óra előtt hagyta el szálláshelyét és az Atlanti-óceán partján épült elnöki palotába indult, ahol találkozott a kormány tagjaival, a közélet személyiségeivel és az országban jelen lévő számos vallás vezetőivel. A közel 9 millió lakost számláló afrikai országban a lakosságnak több mint a fele a hagyományos vallások követője, a katolikusok és a muzulmánok nagyjából ugyanolyan arányban vannak jelen – 17 illetve 15 százalékot alkotnak - míg a protestáns vallások képviselői 3 százalékot tesznek ki.

A Szentatyát a Thomas Yayi Boni köztársasági elnök és a közélet egy képviselője köszöntötte nagy szívélyességgel az egész ország nevében.

A pápa beszédének első szavai – Doo numi – fon nyelven hangzottak el, jóllehet Beninben a közös hivatalos nyelv a francia. Az országban 40 egymástól eltérő etnikai csoport él, a legjelentősebb közülük a fon népcsoport.

A fon nyelvű ünnepi köszöntés után a Szentatya franciául folytatta beszédét, amelyben két fontos kérdéssel foglalkozott: az egyik az afrikai földrész aktuális társadalmi-politikai-gazdasági helyzete, a másik pedig a vallások közötti párbeszéd építése.

A beszéd vezérfonalát a reménység motívuma alkotta. Az utóbbi hónapokban tanúi voltunk annak, hogy számos nép kifejezte a szabadság, a biztonság, a megélhetés, valamint az etnikumok és a vallások közötti megbékélés utáni vágyát – hangzottak a pápa szavai. Az emberek méltóságban akarnak élni, jó iskolákat és elegendő táplálékot akarnak gyermekeiknek, kórházakat, amelyekben gyógykezelést kapnak. Becsületes kormányzókat szeretnének, akik nem saját érdekeikkel törődnek. Ehelyett botrányok, hazugság, erőszak, nyomor és halál uralkodik ezen a földrészen, amint a világ más tájain is. A politikai és gazdasági élet felelősei sorsdöntő választások előtt állnak.

A pápa beszédét ezekkel a szavakkal folytatta: „Erről a pódiumról intézem felhívásomat az afrikai országok és a világ többi részének politikai és gazdasági felelőseihez: ne fosszátok meg a népeket a reménységtől. Ne vegyétek el a jövőt azzal, hogy már a jelent is megcsonkítjátok. Etikai felelősséggel és bátorsággal irányítsátok az országok sorsát, és ha hívő emberek vagytok, kérjétek Istentől a bölcsesség ajándékát… legyetek a reménység igazi szolgálói, akkor is, ha nem könnyű a szolga helyzetét vállalni. Nem könnyű kifogástalannak megmaradni a véleménykülönbségek és a hatalmi érdekek légáramlásában. A hatalom – annak bármiféle formája – elvakít, főként, amikor privát, családi, etnikai vagy vallási érdekek játékáról van szó. Egyedül Isten tisztítja meg a szíveket és a szándékokat.”

A Szentatya hangsúlyozta, hogy az egyház nem javasol technikai megoldásokat, de nem szab meg politikai feltételeket sem. Ám bátorítja az embereket arra, hogy ne féljenek, mert a világ kihívásaival szemben nincsenek egyedül, számíthatnak Istenre. Egy afrikai bíboros szavait idézve a pápa ezt mondta: „Remélni nem jelenti azt, hogy lemondunk valamiről, hanem azt, hogy megkettőzzük tevékenységünket.” Reményből élni nem naivitást jelent, a reménység a hit aktusa egy jobb jövő távlatában.

Beszéde másik főtémája, a vallásközi párbeszéd kapcsán a Szentatya kijelentette: minden jóérzésű ember számára világos, hogy szükség van a különböző kultúrák és vallások közötti józan együttműködésre. A vallások közötti hiteles párbeszéd visszautasítja az önző emberi magatartást, mert az igazság valójában Istenben rejlik. Emiatt egyetlen vallás, egyetlen kultúra sem igazolhatja az intoleranciát és az erőszakot.

A vallásközi párbeszédnek számtalan formája van – hangsúlyozta még a pápa. Az első egymás kölcsönös megismerése, továbbá az együttműködés szociális és kulturális vonalon. A gyűlölködés egyfajta csatavesztés, a közöny zsákutcába vezet, míg a párbeszéd megnyílás mások felé, jó talaj, amelyből kihajt a reménység magja. A kinyújtott kéz annak a jele, hogy egy cél felé tartunk, melynek végén egy másik szakaszban eljutunk egymás kölcsönös szeretetére is.

A Szentatya a benini közélet vezetőihez intézett beszédét ezekkel a szavakkal zárta: „Péter apostol nyomán, akinek utóda vagyok, azt kívánom, hogy a ti hitetek és reményetek Istenben gyökerezzenek. Ezt kívánom egész Afrikának, mely oly kedves számomra. Afrika bízzál és kelj fel, halld meg az Úr hívását. Isten áldjon meg titeket.”

A hivatalos beszédek elhangzása után a pápa és a köztársasági elnök megbeszélést folytatott az elnök dolgozószobájában, majd kölcsönösen ajándékokat nyújtottak át, beírták nevüket az Aranykönyvbe és végül az elnök bemutatta a pápának hozzátartozóit.

A közel 60 éves benini államfő, Thomas Yayi Boni Szenegálban és Franciaországban végezte közgazdasági tanulmányait és számos más fontos tisztséget töltött be hazájában és afrikai pénzügyi csúcsszervezetek élén. 2006 óta elnök és ez év áprilisában újraválasztották.

(ik)








All the contents on this site are copyrighted ©.