„Minden embernek elidegeníthetetlen joga van az élethez a fogantatástól a természetes halálig” – a pápa beszéde az őssejt kutatókhoz

„Felnőtt őssejtek: a tudomány és az ember valamint a kultúra jövője” – ez volt a témája annak a nemzetközi konferenciának, amelyet a Kultúra Pápai Tanácsa szervezésében tartottak a Vatikánban november 9-e és 11-e között. A mintegy 250 résztvevőhöz intézett beszédében a pápa megállapította: a Szentszék nagyra becsül minden olyan kezdeményezést, amely támogatja a legmagasabb szintű tudományos kutatást a felnőtt őssejteket illetően, valamint vizsgálja felhasználásuk kulturális, etikai és antropológiai szempontjait.

A tudományos kutatás egyedülálló lehetőséget kínál a világegyetem csodálatos dolgainak, az emberi élet különleges szépségének felfedezésére. Mivel az emberek halhatatlan lélekkel rendelkeznek, valamint Isten képére és hasonlatosságára lettek teremtve, ezért az emberi létnek vannak olyan dimenziói, amelyek túlmutatnak a természettudományok határain. Ha ezeket a határokat megszegik, fennáll annak a komoly veszélye, hogy az emberi élet egyedülálló méltóságát és sérthetetlenségét alávetik a haszonelvűségnek. Az ember, a tudományos kutatás alanya, biológiai természeténél fogva olykor a kutatás tárgyát képezi. Természetfeletti méltósága következtében mindig a tudományos kutatás legvégső haszonélvezője marad és soha nem fokozható le a kutatás eszközévé.

A felnőtt őssejtekre irányuló kutatás lehetőséget nyit krónikus betegségek gyógyítására. Ezek az ígéretes terápiák fontos előrelépést jelenthetnek az orvostudományban. Ezért az egyház bátorítja mindazokat, akik részt vesznek ebben a kutatásban, azzal a lényegbevágó fenntartással, hogy azt a személy mindenre kiterjedő, átfogó java és a társadalmi közjó szem előtt tartásával végezzék.

Az emberi embriókból származó őssejtekkel való kutatás szorgalmazói súlyosan tévednek, mert tagadják a minden ember élethez való elidegeníthetetlen jogát fogantatása pillanatától természetes haláláig. Egyetlen emberi élet elpusztítását sem lehet soha igazolni azzal, hogy abból másoknak esetleg jó származhat. Nem merül fel ilyen etikai probléma, amikor az őssejteket felnőtt szervek szövetéből, vagy a születéskor a köldökzsinór véréből nyerik.

A tudomány és az etika közötti párbeszéd rendkívül fontos annak a biztosítására, hogy az orvostudományok fejlődésének soha ne legyen elfogadhatatlan emberi ára.
Az egyház azokat is védelmezi, akiknek nem áll módjában, hogy költséges orvosi kezelésben részesüljenek. Az igazságosság azt kívánja, hogy minden erőfeszítéssel tegyék elérhetővé mindenki számára a tudományos kutatások eredményeit – hangsúlyozta beszédében a pápa.

Végül Mária, a Betegek Gyógyítója oltalmába ajánlotta a tudósokat és a szenvedőket, majd apostoli áldását adta a konferencia résztvevőire.

(vm)