Felébreszteni az egyházhoz tartozás örömét - P. Andrzej Koprowski SJ gondolatai az új evangelizációról

Keddi sorozatunkban ismét a Vatikáni Rádió programigazgatójának elmélkedését adjuk közre, amelyet ezúttal XVI. Benedek németországi látogatásának szentelt. A négynapos út során elhangzott pápai beszédek ugyanis hozzásegíthetnek ahhoz, hogy új utakat találjunk az új evangelizáláshoz - kezdi bevezetőjében P. Koprowski.

A pápa meggyőződése szerint a szekularizációból eredő problémák kihatnak Európa, és rajta keresztül az egész világ társadalmi és kulturális helyzetére. Mindez kihívás elé állítja nem csupán a katolikusokat, hanem minden keresztényt. Érdemes tehát megvizsgálnunk miként zajlott és milyen visszhangot keltett a Szentatya németországi útja.

A látogatást a média negatív hírverése előzte meg, különösen a német parlamentben való pápai beszéddel kapcsolatban. Berlin az újraegyesített Németország fővárosa, az eltérő származású, kulturális hátterű emberekből álló új politikai és gazdasági elit központja. Az ott működő lobbik igyekeznek hatással lenni a politikai döntésekre és befolyásolni a helyi és a világsajtót. Ahogy az XVI. Benedek más nemzetközi utazásaikor is történni szokott, a média negatív képet festett az egyházról. Azonban már a pápalátogatás első napján Berlinben a Bundestagban mondott híres beszéde után, majd az olimpiai stadionban bemutatott szentmisét követően megdőlt ez a kép: látva egyrészt a politikusok pozitív reakcióját, másrészt a hívek lelkes részvételét a pápai szertartáson. Ez a pozitív hullám folytatódott az erfurti és a freiburgi események során is, gyökeresen megváltoztatva a kezdeti ellenséges hozzáállást.

Az új evangelizációval foglalkozó püspöki szinódusra készülve fontos tehát, hogy megkülönböztessük a média által festett képet a társadalmi valóságtól, amelyben az emberek fogékonyak a kereszténységre - jegyzi meg P. Koprowski. A másik fontos észrevétel a felkészüléshez pedig az, hogy meg kell élni az egymáshoz, az egyházhoz tartozás örömét: egy közösséget alkotunk ugyanis, amely az Úrban gyökerezik. Ez reménnyel tölt el bennünket, ahogy a pápa németországi látogatásának mottója is jelezte: "Ahol Isten van, ott a jövő".

Megfelelő nyelvezetet kell találnunk a keresztény üzenet közvetítéséhez, anélkül, hogy átvennénk a médiában uralkodó felületes viták stílusát. Ahogy azt a pápának a német parlamentben mondott beszéde is nyilvánvalóvá tette, föl kell mutatnunk az evangéliumi örömhírre épülő keresztény örökség értékét, az emberi méltóságra vonatkozó tanítását. Istenről kell beszélnünk, nem bálványokról. Nem vehetjük át a pozitivizmus leszűkült látásmódját, nekünk az emberi természet és gazdagság kincseit kell bemutatnunk, amely az ókori görög-római kultúrában gyökerezik és a zsidó-keresztény hagyományban találja meg alapját.

Fontos támpont lehet a szinódus előkészítésében a vallás szerepének meghatározása a társadalom életében. XVI. Benedek a németországi zsidó és a muzulmán közösségekkel való találkozóján rámutatott, hogy a vallás szerves része a társadalom szövetének, lényegi eleme a békés együttélésnek. Hozzásegít továbbá ahhoz, hogy felül tudjunk emelkedni az egyéni érdekeken és a közjót szolgáljuk.

Sokan szimbolikus gesztusokat vártak a pápa németországi látogatásától ökumenikus téren. A Szentatya azonban elmagyarázta, hogy a keresztények egysége nem afféle politikai egyezkedés eredménye, hanem Jézus Krisztus követésén, hitünk elmélyítésén keresztül valósulhat meg. Hasonló várakozásokra készülhetünk föl az új evangelizációs püspöki szinódus esetében is - figyelmeztet P. Koprowski, ezért a mi feladatunk, hogy megfelelő nyelvezetet találjunk a kereszténység iránt nem fogékony kortárs kultúra számára is üzenetünk eljuttatásához.

Sokszor fölmerülnek az egyházon belüli nehézségek, ilyen példa Németországban a katolikus-protestáns vegyesházasságokban a szentmisén való részvétel, vagy az elvált és újraházasodott katolikusok esete. XVI. Benedek már bíborosként is külön figyelmet szentelt e kérdéseknek. Mindazonáltal nem lehet leegyszerűsítve foglalkozni ezekkel az összetett problémákkal: el kell kerülni a doktrinális kompromisszumokat, de azokat a megoldásokat is, amelyeket más keresztény egyházak (pl. az ortodoxok) nem tartanak elfogadhatónak.

Le kell szögezni, hogy a pápa nem egy "uralkodó", aki mindenben úgy dönt, ahogy akar (vagy ahogy azt elvárják tőle). A pápa Péter apostol utóda, akinek biztosítania kell az egyház apostoliságát, az egyház missziós küldetését, híven a hit letéteményéhez, amelyet az egyház dogmái megfogalmaznak.

A keresztényellenes támadások légkörében is ki kell tartanunk az igazság hirdetésében, nem szabad hagynunk, hogy a botrányok elhomályosítsák a valódi keresztény hitet. A mai világ nehezen képes befogadni az egyház transzcendentális üzenetét. A nyugati világban ma valójában a hit válságának vagyunk tanúi, ezért a hitbeli megújulástól függ a jövőnk. Egységre, összefogásra van szükség Péter utódával a papság és a világi hívek körében egyaránt.

Isten hiánya a mai társadalomban egyre nyomasztóbb. A keresztények akkor tudnak a szekularizmus és a terjedő szekták kihívásaira válaszolni, ha kinyújtják egymás felé kezüket, elmélyítik a közös Istenbe vetett hitüket és együtt haladnak az egységhez vezető úton. Jegyzete végén P. Andrzej Koprowski SJ, rádiónk programigazgatója megjegyzi: az új evangelizációval foglalkozó püspöki szinóduson részt vesznek majd más felekezetek képviselői is. Az ökumenikus jelenlét mellett képviseltetik magukat más vallások is, mint a zsidó és az iszlám, hogy együtt vitassák meg a vallás szerepét a közéletben.

(gá)