A keresztények elleni gyűlölet-bűncselekmények megelőzése – Mamberti érsek beszéde a római EBESZ csúcstalálkozón

Szeptember 12-én tartotta ülését az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE), amelyen felszólalt Dominique Mamberti érsek, a Vatikán államközi kapcsolatainak titkára. Megállapította, hogy a kerekasztal megbeszélés egyik legfőbb indító oka az a tény, hogy a vallásszabadság biztosítása mindig is a szervezet tevékenységének középpontjában állt. Ebben az összefüggésben a keresztények elleni gyűlölet-bűncselekmények (hate crime) különös aggodalmat jelentenek a szervezet és a Szentszék számára egyaránt.

A minden évben kiadásra kerülő gyűlölet-bűncselekményekről szóló jelentés is elvitathatatlan bizonyítéka a keresztények elleni növekvő intoleranciának. Ennek a jól dokumentált ténynek a mellőzése negatív jel azoknak az országoknak a számára, amelyek nem résztvevő államai a szervezetnek. Fontos, hogy mindenhol felkeltsük a probléma iránti megújult tudatosságot. A Szentszék ezért örömmel üdvözölte a szervezet Belgrádban elfogadott határozatát, miszerint közvitát kell kezdeményezni a keresztények elleni intoleranciáról és diszkriminációról. Mamberti érsek annak a reményének adott hangot a főpásztor, hogy konkrét intézkedések is születnek majd a keresztények elleni intolerancia leküzdésére.

A gyűlölet-bűncselekmények megelőzéséhez nélkülözhetetlen a vallásszabadság előmozdítása és megszilárdítása. A vallásszabadságot nem lehet leszűkíteni pusztán a vallásgyakorlás szabadságára, bár ez nyilvánvalóan fontos része. A vallásszabadság többek között magába foglalja az igehirdetés, a nevelés, a vallásváltoztatás jogát és szabad részvételt biztosít a politikai vitákban, illetve a közéleti tevékenységekben. Az igazi vallásszabadság nem szinonimája a relativizmusnak vagy annak a posztmodern elképzelésnek, hogy a vallás marginális eleme a közéletnek. A relativizmus és a szekularizáció tagadja a vallásos jelenség két alapvető aspektusát és ebből következően a vallásszabadsághoz való jogot, vagyis a vallás transzcendentális és társadalmi dimenzióját. A vallás több mint magánvélemény. Mindig hatással van a társadalomra és annak erkölcsi alapelveire – figyelmeztetett Mamberti érsek.

A Szentszék hálás az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagállamainak, amelyek különösen aktív szerepet vállalnak az ártatlan állampolgárok bebörtönzésének, meggyilkolásának vagy üldöztetésének elítélésében. Amennyiben igaz az, hogy a gyűlölet-bűncselekmények veszélye kötődik a vallásszabadság tagadásához, nem feledhetjük el, hogy súlyos problémák vannak a világ azon részeiben is, ahol szerencsére erőszakos módon nem üldözik a keresztényeket. Sajnálatos, hogy a keresztények elleni előítélet motiválta cselekedetek egyre gyakoribb valósággá válnak olyan országokban is, amelyekben a keresztények többséget alkotnak – mutatott rá a Vatikán államközi kapcsolatainak a titkára.

Fontosnak nevezte a vallásszabadság lényegéről való elmélkedés folytatását, és azt, hogy megvitassák, milyen összefüggés van a vallásszabadság és az igazság között, valamint, hogy milyen különbség áll fenn a vallásszabadság és a relativizmus között. A relativizmus vagy militáns agnoszticizmus kétséget ébreszt az igazság megismerésének lehetősége iránt, s így kiemelkedő tényezője lehet a gyűlölet-bűncselekmények egyre növekvő gyakoriságának.

(sv)