Történelmi dekrétum Törökországban a vallási kisebbségektől elkobzott javak visszaadásáról

A dokumentumot vasárnap írta alá Tayip Erdogan miniszterelnök. A dekrétum megerősíti a vallási kisebbségektől az 1936-os népszámlálást követően elkobzott tulajdonok visszaadását. A döntés haszonélvezői a görög-ortodoxok, a káld katolikusok, az örmények és a zsidók. A latin rítusú katolikusokra azonban nem vonatkozik.

Valódi „teátrális fogásként” értékelik a kommentátorok Erdogan bejelentését. A dekrétumot a Ramadán végén a nem muzulmán vallási alapítványok által a kormányfő tiszteletére hagyományosan megrendezett vacsora előtt tette közzé a török miniszterelnök. Évekig húzódó visszaigénylési kérelmek után született meg a döntés. Néhány nappal korábban tette közzé Bartolomeosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka utolsó felhívásait, hogy Törökország szolgáltassa vissza a jogtalanul kisajátított egyházi tulajdonokat.

A dekrétum értelmében jogos tulajdonosaik visszakapják a temetők kezelési jogát is az önkormányzatoktól, továbbá a kolostorokat és plébániákat. Az első számítások szerint a görög-ortodox keresztények ingatlanok ezreit kapják majd vissza, az örmények közel százat, míg a káld katolikusok és a zsidók néhány épületet. A latin rítusú katolikusokra azért nem vonatkozik a rendelkezés, mert nem szerepeltek vallási kisebbségként az 1923-as Lausanne-i Egyezményben, amelynek köszönhetően megszületett a Török Köztársaság. A katolikusoknak a mai napig nincs jogilag elismert státuszuk.

Örömmel fogadta azonban a dekrétum aláírását Ruggero Franceschini érsek, a török püspöki konferencia elnöke. Bejelentette, hogy a dokumentumot a püspöki konferencia szeptemberi ülésén tanulmányozzák majd.

A haszonélvező vallási kisebbségek nagy elégedettségüknek adtak hangot, történelmi lépésnek nevezve a dekrétumot az emberi jogok útján. „Véget ért az az időszak, amikor egy török állampolgár vallása, etnikai hovatartozása vagy életmódja miatt elnyomás tárgya lehetett” – nyilatkozta Tayip Erdogan török miniszterelnök.

(sv)