„Bezárta kapuit a Rimini Meeting” – Varga János atya helyszíni tudósítása

Pénteken délelőtt Roberto Maroni olasz belügyminiszter, és Bari polgármestere részvételével „Mare nostrum - A mi tengerünk” címmel a bevándorlás témája volt napirenden. Itt elhangzott: a régi rómaiak által így nevezett Földközi-tenger, mára erőforrásból veszélyforrás lett. Odafigyelésre és tudatos politikára van szükség ezen a területen is.

Mario Morcinelli a római Sapienza Egyetem professzora tartott előadást „Manzoni, a nép felszabadítása” címmel. Morcinelli utalt rá, hogy Manzoni főműve, ’A jegyesek’ az egységes Itália szíve, mert először jelenik meg benne az egy és egységes olasz nép gondolata. A modern világ számára az élet, az emberbe és a történelem megváltoztatásába vetett bizalom helyreállításának nagy lehetőség ez a regény. A művészet bizonyossága, csak úgy, mint az életé, nem a pangás, a változatlanság, hanem a keresés. Ezt elősegíti az, ha látjuk, hogy van, amiért érdemes fáradozni.”

Bizonyosság és egészségügy címmel Giancarlo Cesana és Zygmunt Zimowsky érsek, az Egészségügy Pápai Tanács elnöke beszélgetett. A bevezetőben elhangzott: Az egészség nem egyszerűen a betegség hiánya, az ember akkor egészséges, ha bizonyossága van az életére vonatkozóan, és ennek birtokában képes a szenvedéssel is szembenézni.

„Az alapvető kérdés, hogy mi az ember? – kezdte beszédét Zimowsky érsek. A keresztény antropológia írja le helyesen az emberre vonatkozó igazságot, hogy középpontja saját magán kívül Istenben van. Ebből következik, hogy az egészségre vonatkozó minden olyan elképzelés, amely csak a testi egészséget tekinti a végletekig leszűkítő és csalóka. Az embert a maga teljességében kell nézni – folytatta – és ebből egy másfajta szemlélet fakad, az integrált gyógymód. A gyógyítás az a tudomány, amely különösen is az élet szolgálatára van hivatva, annak minden fázisában, különösen a legsérülékenyebb helyzetekben.”

Cesana professzor hangsúlyozta: „Helyre kellene állítani a hozzáállásunkat - az egészség ajándék és nem jog. A létezés ajándéka tesz bizonyossá abban, kik vagyunk. Már-már feledésbe megy, Kinek az ajándéka az élet, és így maga az ember vész el az élet bebiztosításának görcsös keresésben, amely nem ad bizonyosságot. A szeretetnek ugyanavval a lelkületével kell kórházakat üzemeltetnünk, mint amivel annak idején létrehozták azokat - mondta. A betegség és a halál a legbiztosabb jelei annak, hogy az ember nem képes magát megváltani. Az egészségügyieknek az egész ember szükségleteire kell válaszolniuk, nem csak a biológiai mechanizmusokra, egyébként mi értelme gyógyítani” – fejezte be a CL egyik vezéralakja, a Meetingek veteránja.

Az „Önkéntesség és nemzetközi fejlődés” témában - Alberto Piatti a Comunione e Liberazione Mozgalomhoz tartozó AVSI (Association of Volunteers in International Service – Önkéntesek Nemzetközi Szolgálatának Egyesülete) főtitkára, és Robert Sarah bíboros a Cor Unum Pápai Tanács elnöke ültek egy asztalhoz. 2011 Európában az önkéntesség éve. Ez különösen jó alkalom, hogy a karitatív munka és az önkéntesség fontosságával számot vessünk – kezdte a guineai bíboros. Mint elmondta, azoknak a misszionáriusoknak köszönheti életét, hitét, azt hogy itt van a Meetingen, akik a kereszténységet elvitték hazájába, és akik a szónak ugyan nem egészen mai értelmében, de mégis önkéntesek voltak, nem kértek semmi viszonzást azért, amit tettek.

Sarah bíboros vázolta a Cor Unum Pápai Tanács feladatát, amely a katolikus Egyház karitatív tevékenységének koordinálása. „A mi érdeklődésünk főleg a karitász lelkipásztori oldalára irányul, ami a Világegyház egyik alapvető szempontja, összekapcsolni az Evangéliumot és a Karitászt” – mondta. Idézte Don Guissanit: „Az önkéntesség egy olyan tapasztalat, amely abból születik, ahogyan a másikra tekintünk. Az, ami fontos a szeretet tapasztalata, amelyet Isten hagyott ránk. Amit minden önkéntes megél a munkájában, a csatlakozás, a segítség, a szeretet és a közelség a másikhoz.” És csak ha elkezdjük gyakorolni – mondta a bíboros – akkor válik a keresztény karitász mentalitássá, meggyőződéssé, állandó dimenzióvá.

Piatti hozzátette: XVI. Benedek pápa emlékezetett rá minket, hogy szeretet az Isten. „Meg kell tanulnunk úgy szeretni, hogy semmit nem várunk cserébe, a kegyelem ingyenes ajándék és egy elfogadott ajándék méltó a továbbadásra, kapcsolatba hozható a gyakorlattal, az adottságokkal, és a szerint valósul meg, hogy ki-ki mit hordoz magában.”

„A kihívások előtt álló Észak-Afrika, jogok és stabilitás” – ebben az Európát is érzékenyen érintő témában beszélgettek: Tarek Ben Ammar tunéziai számazású filmproducer, Wael Farouq a kairói Amerikai Egyetem professzora, Franco Frattini olasz külügyminiszter.

Nabil El-Arabi az Arab Liga főtitkára nem tudott eljönni a Meetingre, írásban küldte el hozzászólását, amelyet a találkozón felolvastak. Ebben El-Arabi hangsúlyozza: „az arab világban a változások immár elkerülhetetlenné váltak. Alapvető lesz a terület stabilitása és a demokrácia fejlődése szempontjából az izraeli palesztin konfliktus megoldása.”

Az olasz külügyminiszter azt mondta: „a szabadságnak ezek a mostani nagy eseményei, meg kell hozzák és meg fogja hozni a nők elismerését. Nem lesz a forradalmaknak tartós sikere, ha nem igazolódnak az adott országok gazdasági megújulásában. A kulcs egy új emberség megteremtése, amely a néptől jön” – mondta Frattini.

Tarek Ben Ammar „a forradalom TV-jének” atyja, egy olyan adóé, amely a toleranciára építve fordul Észak-Afrika és a fiatalok felé. A média-szakember szerint: nincs más veszély, mint hogy a fundamentalizmus ragadja magához a hatalmat: „Az arab ifjúság nem fog elviselni még egy diktatúrát”- mondta.

Wael Farouq, aki a Kairói Meeting elnökhelyettese is, elmondta, hogy a Mubarak rendszer majdnem fél évszázadon át tartó erőltetett stabilitása ellentétben állt a szabadsággal és az emberi jogokkal, teljesen megállította a modernizáció folyamatát. A nyugati országok támogatták azt a rendszert, elfelejtve, hogy ha becsukják a szemüket, avval bűntársakká válnak.

Farouq hangsúlyozta: „az egyiptomi forradalomnak azért volt sikere, mert honfitársai hittek saját képességeikben, hogy meg tudják változtatni a helyzetet. Az eredményre az is nagy hatással volt a professzor szerint, hogy a digitális kommunikációs eszközöket, mint pl. a Facebook-ot használták. A kapcsolatok új valóságát teremtették meg evvel, lecsökkentve a reakcióidőt.” A forradalom tapasztalata Don Giussani szavait juttatták eszembe – mondta végül Wael Farouq: „Az erők, amelyek megváltoztatják a történelmet ugyanazok, amelyek az ember szívét is megváltoztatják”

A Meeting szombat délután bezárta kapuit. A befejező eseményekről és a további tervekről hétfői adásunkban hallhatnak.

Varga János atya, a bécsi Pázmáneum rektorának helyszíni tudósítása