London: konferencia a szentföldi keresztényekről – a pápa képviselőjének felszólalása

„Egy fal védelmet nyújt, de meg is oszt, növeli a gyanakvást és a tudatlanságot” – hangsúlyozta beszédében Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke, aki a Szentatya képviselőjeként rész vett a londoni nemzetközi tanácskozáson július 18-án és 19-én a Lambeth-palotában. A keresztény, zsidó és muzulmán résztvevőket vendégül látó megbeszélés házigazdája, Rowan Williams anglikán érsek és a katolikus Vincent Nichols westminsteri érsek volt.

A keresztényeknek olyan feltételeket kell biztosítani a Szentföldön, hogy szabadabban hozzájárulhassanak a harmónia és a párbeszéd építéséhez az izraeli és a palesztin társadalmakban. Tauran bíboros beszédében rámutatott, hogy az elmúlt 50 év politikai átalakulása meggyengítette a keresztény közösségek jelenlétét és előtérbe helyezte a családok elvándorlását. El kell kerülni, hogy a Szentföld egy régészeti és történelmi látványossággá váljon, ahová úgy látogatnak el az emberek, mint a római Colosseumhoz.

A pápa képviselője ezután figyelmét a keresztény közösségek küldetésére irányította a Szentföld és a Közel-Kelet összefüggésében. Missziójuk az, hogy híd szerepet töltsenek be. Kiemelte, hogy apostoli közösségekről van szó értékes liturgikus örökséggel. Az eucharisztikus imát pl. a mai napig Jézus nyelvén mondják több keleti egyházban. A Szentföldön és a Közel-Keleten élő keresztények arabok. Sokkal előbb ott éltek, mint a muzulmánok. Beszélnek arabul és a XIX. század végén hozzájárultak az arab irodalom újjászületéséhez. Felidézte, hogy amikor a bejrúti nunciatúrán dolgozott a polgárháború idején (1979-1983), a város keresztény negyedének bombázása ellenére is a paulinus atyák tovább folytatták a Korán nyomtatását arab nyelven.

Tauran bíboros véleménye szerint sok muzulmán aggódik a keresztények jövője miatt a régióban, mert tudják, hogy a keresztények segíthetnek nekik megérteni a modernitást, továbbá a sokszínűség és az egység összeegyeztetését. A keresztények évszázadok óta jelen vannak a Szentföldön, nemzeti és nemzetközi jogokat élveznek. Nem lehet figyelmen kívül hagyni Jeruzsálem jogi státuszának jelentőségét, ahol a három monoteista vallás legfontosabb szent helyei találhatók. A Szentszék támogatja a nemzetközileg (az ENSZ által) biztosított különleges státusz megadását annak érdekében, hogy megvédjék a város egyedi és szent mivoltát – emelte ki Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke a szentföldi keresztényekről rendezett londoni konferencián.

(sv)